Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 2. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

Összefoglaló

utalt ki nagy összegű állami pénzeket a mindenkori megyei kormánybiztosok részére, de a nemzetőrtisztek és a nyugalmazott katonatisztek havi járandóságát is ily módon fizette. Fontos, Bács-Bodrog vármegye egészére kiható szerepet játszott a Baja Szentjános városrészében felállított állami gabonaraktár. Nemcsak a városnak és környékének, hanem a megyei nemzetőrségnek és sorkatonaságnak gabona- és lisztellátását is szolgálta. 1849-ben arra is akadt példa, hogy a főváros gabona- és takarmányszükségletének egy részét Bajáról fedezték. A bajai gabonaraktár jelentős szerepet játszott Tolna vármegye déli részének gabona- és lisztellátásában is. Az események alakulásában tagadhatatlan a Duna fontossága. A város 1835 óta fennálló gözhajóállomása a szabadságharc alatt fontos szerepet töltött be a folyami áru- és személyszállításban, összekötő kapcsot jelentett egyrészt a Dél-Dunántúl felé, másrészt a főváros és a péterváradi erőd között. 1848- ban a Mészáros hadigőzös egyik bázisának számított. 1849-ben alaposan felértékelődött katonai jelentősége is, hiszen innen folyamatosan figyelemmel lehetett kísérni a Dráva-torkolatot, ahonnan Eszék felől az ellenséges császári gőzösök haladtak felfelé a Dunán, és a gőzhajóállomásnál elhelyezett ágyúüteggel sakkban lehetett tartani őket. Hasonlóan fontos szerep jutott a postának. Természetszerűleg a bajai postahivatal továbbította a város vezetői és irányító testületei által az OHBhez, az egyes minisztériumokhoz, megyei és városi hatóságokhoz stb. küldött leveleket és jelentéseket, illetve juttatta célba a máshonnan ide küldötteket. 1849- től, amikor a magyar kormány előbb 1849 januárjában Debrecenbe, majd 1849. július 5-én Szegedre tette át a székhelyét, megnőtt a jelentősége, ugyanis a dél-dunántúli megyék, elsősorban Tolna, Baranya, Somogy, Zala, sőt Vas megye számára is a legbiztonságosabb, legmegbízhatóbb összeköttetést jelentette az OHB-vel és a magyar kormánnyal. A szűkebb hazán, Bács-Bodrog megyén belül a bajai postahivatal szerepe Zombor 1849. február 11-én történt szerb megszállása előtti időben vált különösen fontossá, ekkor ugyanis Baja és Zombor, valamint Baja és Zenta között napi postai futárszolgálat működött, amely friss, megbízható híreket szolgáltatott az ellenség mozgásáról. Baján uradalmi és megyei börtön is volt, ide szállították az 1848. szeptember végén Oroszlónál elfogott 80 horvát határőrt és a Délvidéken magyar fogságba esett rác foglyokat. A város egyetlen egészségügyi intézménye, a Remete Szent Pálról elnevezett kórház ingyen látta el 1848-1849-ben a sebesült nemzetőröket és sorkatonákat. A városi kórház szerepét 1849 júliusában a Baján felállított hadikórház vette át. Baja katonai téren is teljesítette hazafias kötelességét. Nemzetőrségét már 1848 márciusában felállította, létszáma június végére elérte az 1100 főt. A nemzetőrség belső és külső feladatokat is ellátott. A városban felügyelte a közcsendet és a rendet, őrködött a vagyonbiztonság felett, őrizte a városkapukat, a sóházat, a gabonaraktárat és a gőzhajóállomást. Emellett Bács-Bodrog vármegye védelmében is részt vettek a bajai nemzetőrök. Hol aktív, hol