Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 2. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

DOKUMENTUMOK (361-618.; Il.kötet)

valánk bizottmányi ülésünkből túl a Dunáról, mint Ő Császári Királyi Fölsége nevében meghódított vidékről, többször katonai segélyerőt szorgalmazni. Nyertünk ugyan csekély védkatonaságot, melyet kívánatára az itteni parancsnoktisztnek, hogy azon esetre, ha ő bennünket megtámadásunk esetében védelmezne, a hátulróli megtámadással biztosítsuk, ünnepélyesen megígértük, s szentül teljesítettük volna. Ámde bevallani kényteleníttettünk, miképpen fájdalmasan meg valánk lépetve, midőn értésünkre esett, hogy a védelmünkre ígérkezett katonaság hírünk, tudtunk nélkül, az éjfél utáni órákban városunkból kivonulva, túl a Dunára menekült tapasztalt készségünkért és segély ajánlatunkért az ide A. alá csatolt elismerő levelet hátrahagyván, annak foglalatjában érintett különböző érzelmekről mi semmit sem tudván. Imígy védtelen állapotban hagyattatván sajnos éreztük másnap annak keserű súlyát, midőn a feketesapkás száguldó csapat még ágyban találva bennünket, ellenszegülés nélkül reánk, már a kétszeri fegyvereiszedés által védelmet nem intézhetőkre, hatalmasat rohanva, a vámsorompói helyeket elállotta, a városházánál levő fegyvereket s kaszákat kiosztva, kénykedve szerint az egész városban intézkedett. Ily szomorú helyzetben a fegyveres erőhatalomnak, mely a szomszéd helységekbeni segéderő fenyegetésével támogatott, engedni kényteleníttetvén, a szerződési kötésünk s az abban foglalt jobbágyi hódolatunk megszegésével nem vádoltathatunk. Imádott fejedelmünk O Császári Királyi Fölsége iránti engedelmességünket, legmélyebb hódolatunkat Méltóságod meghagyására ezennel is egész készséggel, s örömmel tanúsítani törekedvén, elszomorító bánattal kijelenteni kényszerítve vagyunk, hogy ámbár a kivetett pénz- és lábbeli mennyiséget teljes erővel és buzgalommal előteremteni feszített szorgalommal törekedtünk, miután Baja városának lakossága három osztályban állván, a gazdag gabonakereskedők vásárlóit termesztvényeiket az úgynevezett „magyar álladalomnak" átbocsátani köteleztetve, pénz helyett írott papírutalványt nyerénk, mesterembereinknek további minden kereseti forrásaik a táborszolgálati zaklatások által megszüntettetett, végül földnélküli legnagyobb számú lakosaink napi jövedelme e zivataros időkorban éppen megszűnt, nem lehettünk semmi módon képesek, a reánk vetett sarcmennyiséget, valamint csizmakészítményt kiállítani, a fegyvereket, kaszákat pontos készséggel beszedetvén, főhajtva könyörgök vagyunk innét Méltóságodnál, hogy mivel a teljes lehetetlenség forog fenn törekvési buzgalmunkban, kegyeskedjék 0 Nagyméltóságánál, a fő Kormányzóparancsnok úrnál nagylelkű közbejárásával kieszközleni, miként ezen sarcösszegek vagy egy részbeni leengedése által a különben is az 1840. évben hallatlanul elszerencsétlenült s tűzvész által elnyomorult bajaiak, mint nem szándékos vétkesek, megvigasztaltassanak, s tüzvészi utófájdalmaik között irgalommal segíttessenek, vagy elengedhetetlenség esetében legalább egynéhány napi pihenetidőt a kívántak megszerzésére nagykegyűleg nyeressenek és mert teljes vala bizalmuk, hogy az 0 Császári Királyi Fölségünk, imádott Fejedelmünk s Atyánk nevében dicsőén működő sereg inkább az uralkodó királyháznak hű alattvalókat kíván lekötelezni mint nyomorult jobbágyokat teremteni, egész bizalommal járulunk Méltóságod kegyességéhez, méltóztassék városunkat a hadi ágyúztatás, s ki-