Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

DOKUMENTUMOK (1-360.; I.kötet)

Negyedik. Ön Cserba Ferenc által kérdeztetett Szabadka város megadásáról, mire azt válaszolta: Szabadka város még eddig a rácoknak magát meg nem adta, de megadja magát bizonyosan, valamint Bikity, Almás s Baja, ekkoron Keszler Mihály e kérdést tette: Baját ki fogja megadni? A válasz lön: Mi fogjuk megadni. Mire ugyan Keszler Mihály felszólította, hogy ezen szavait vegye vissza, s ahelyett, hogy kimondott szavait visszavette volna, azon szavait ismételve, okokkal támogatta, jelesül, hogy a magyar nem képes ellentállani a rácnak, mert a rácnak száz meg száz ágyúi vannak, úgy fegyveres ereje, mert az állítólagos rác mind maszkírozott császári katona. Mondja el tehát őszintén, annál is inkább, miután Bács vármegye körülményei egészlen másként állanak, mióta a fegyveres erő átjött Baranya megyéből, miért hozta rémületbe a bajai lakosokat? Cserba Ferenchez mondott szavaim ezek valának: A szabadkai nép megszűnt bizalommal lenni a városi tanácshoz, amit megmutatott azzal, hogy borzadt a tanácsterembe berohanni, s a tanácsnokokat megtámadni, s ezek után az ő hivatali eljárásukat megszüntetni, s az egész várost katonai lábra állította. Hogy pedig Szabadka megadását említettem volt, az áll, de nem az esetre, ha jelenleg ott létező katonaságot, amint hírlik onnan elviszik. Továbbá, ami Almást, Bikityet és Baját illetik, erre annyit mondtam a közbeszéd után, mintha a rácok Szabadkától fogva a megnevezett két városon keresztül Bajáig akarnák vinni a határt, és ha ez nem találna való lenni, hogy máris 11 ágyút s 4000 embert kaptunk Bácskába, akkor kénytelenek volnánk magunkat megadni. Miért? Azért, mivel a Bács megyei nagy számú ifjúságot, s így az erőt odaadtuk katonának, magunk pedig a rác csordának, akit a nagy katonai erő, még a verbászi s ókéri táborban volt, kipörkölni nem bírt, hát mi hogy állhatnánk ellent, az ágyúk számosságát, valamint a katonákét is, azt hír és közbeszéd után mondottam, valamint a katonaságnak a rendes katonasági létét, csakhogy átöltözve vannak szintén. A népet nem rémítettem, mert csak 4 egyénnel beszéltem, kiket régen ismerek, s már többször ily tárgyak felett magunk közt beszélgettünk. Kelt m. f. Imrédy József m. k. Baja város Kapitánya által Az 1849. február hó 4-én Baján tartott rendkívüli tanácsülés alkalmával Németszeghy János 26 éves, r. k., feleséges, almási lakos, fentebbi önvallomását általánosan megerősítvén, hitelesítette. K. m. f. és feljegyezte (P. H.) Mikosevics Alajos m. k. Aljegyző Eredeti irat, tisztázat. BKMÖL IV. 1007 Baja Város Tanácstörvényszékének iratai 64/1849. — A tanúvallomások kivonatát 1. még: MOL H 2 OHB ad 2107/e/1849. A kivonatot Molnár Pál szegedi kormánytudósító készítette 1849. február 11-én és küldte meg Kornis Károly országos rendőri biztosnak.