Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - Baja város ideiglenesen az ellenség kezén

hadosztály parancsnokának, Hadik Gusztáv ezredesnek. Azt írta, hogy amikor elérte a bajai népfelkelés híre, a csapatokat 12-ére Zomborba és Bajmokra rendelte. Az előőrsöknél - amelyeket a várostól félórányira, a sztapári hídtól a csonoplai útig állított fel - helyezte el a Sándor kapitány vezénylete alatt álló bajai mozgó sereg egy divízióját, amelyhez még 30 huszárt is adott. Az ellenség február 11-én a köd leple alatt meglepetésszerűen támadott, és a bajai, többnyire kaszásokból álló, vörössapkás mozgósereg Sándor kapitány példáját követve gyáván megfutott. Csupán 2 tiszt és 20 ember maradt a közelében. A fenti jelentésben tehát a csatavesztés legfőbb okának Nemegyei a bajai mozgó csapat megfutamodását jelölte meg, noha az a magyar csapatok összlétszámához viszonyítva csekély eröt képviselt. Nemegyei állítása a csatavesztést illetően nem állja meg a helyét. A csatavesztés okai ennél sokkal összetettebbek voltak, nevezetesen: a rácok számbeli és tüzérségi túlereje, a meglepetésszerű támadás, a támadókhoz csatlakozó, fellázadt zombori rácok tevékenysége, és ezeken túlmenően Nemegyei őrnagy elővigyázatlansága és katonai tapasztalatlansága.

397 A zombori csatában Nemegyei Bódog őrnagy és gróf Niczky György csapatai mellett Pál Antal kapitány vezérletével a felső-bácskai feketesapkások, a bajai vörössapkások, valamint a kalocsai és a zombori nemzetőrség vett részt.

398 Thim József szerint Zombor Nemegyei árulása következtében kardcsapás nélkül esett el.

399 A város 1849. május 1-jei közgyűlése úgy fogalmazott, hogy Nemegyei őrnagyot „vitéz gyávaságáról, ha nem is árulásáról" ismeri.

400 Nemegyei a várost vádolta árulással, Zombor pedig őt. Zombor a visszavételét követően az országos sajtóban, így a Közlönyben, a Pesti Hírlapban és a Márczius Tizenötödikében tette közzé az ezzel kapcsolatos véleményét.

401 Zombor rác kézre kerülése után ott azonnal rác komité alakult Latinovics Károly volt alispán vezetésével. A komité levelet küldött Bajára, amelyben 1000 pengőforintot, 300 fegyvert, 16 lovast és ágyúvontatásra alkalmas lovakat követelt. Emellett arra szólított fel, hogy a város lakossága fogjon fegyvert a magyarok ellen. A felszólítást követően a lakosság nagy része elhagyta a várost. Az otthon maradottak kinyilvánították, hogy a város megadja magát, csak bántódása ne essék. Másnap 200 fegyveres vonult be Bajára.

402 A város feladására 1849. február 13-án került sor. Ugyanezen a napon szűnt meg a védelmi bizottmány, minthogy a tagjai is eltávoztak a város}1 MOL H 2 OHB ir. 2567/e/l 849-es jelentés melléklete '

8 THIM József, 1886. 2. évf. 1-2. füzet 31. ,9 Uo.32. 10 Uo. 32-33. " Uo. 34-35. 12 KÖZLÖNY Debrecen, 1849. február 27. 39. sz. 134-135. - Belföld 13 BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1849. 173/1849.; KEMÉNY János, 2000. 29.