Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - Baja a császári és a szerb csapatok fenyegetésének árnyékában

1849 januárjának végére a Szegeden maradt Hadik-hadosztályon kívül Bezerédy Miklós alezredes 3-4000 nemzetőrrel Pétervárad környékén állt, a várban Csuha Antal tábornok irányításával 4 gyalogzászlóalj és egy szárny huszár képezte az őrséget. Aradnál a körülzáró erők állomásoztak. Mindez azonban kevésnek bizonyult azon a hadszíntéren, ahol eddig két hadtest harcolt, így a szerb erők szinte az egész Délvidéket az ellenőrzésük alá vonhatták. A magyar csapatok ebben az időszakban csak passzív védelemre szorítkozhattak.

382 Január 28-án Pilaszanovics József bajai főbíró is beszámolt Kossuthnak Bács megye állapotáról. Mint írta, azóta, hogy a katonaság kivonult a megyéből, a rácok megyeszerte dúlnak, rabolnak, kegyetlenkednek. Kirabolták Verbászt, ahol az állami élelmezési javak odavesztek, kirabolták és felgyújtották Magyarbecsét, Szikicset, Feketicset és Hegyest. A magyar ajkú lakosság ébredezik abból a mámorból, amelybe némely rosszlelkű személyek ringatták, és tömegesen igyekszik a vészt megakadályozni. A főispán kivételével a megyei tisztviselőkben kevés az erély, sokan nincsenek a szabadság ügye mellett. Altalános vélekedés szerint közéjük tartozik Latinovics Károly és Rudics József is. A nép, de csak a magyar ajkú, semmi áldozattól sem kíméli magát, minden a haza védelmét szolgáló felszólítást szívvel-lélekkel fogad. Ha mégis csügged, annak a kaputosok lélektelensége az oka, ezek nagyobb része ugyanis kétkedve néz a jövőbe. Elmondta még, hogy Pest megye alsó részének helységei, így Szeremle, Bajaszentistván és Csanád Baja város hatósága alá adta magát mindaddig, amíg róluk az OHB nem rendelkezik, ugyanis a tisztviselőik elhagyták őket.

383 A Szerb Vajdaság középponti kormánya által teljhatalommal felruházott kulai bizottmány nevében Pavel Nikolié, Matvej Nenadovic és Aleksandar Kostic január 26-án felszólította Jankovácot és Baját, hogy 48 órán belül küldjenek hozzájuk küldöttséget, nyilvánítsák ki előtte a hódolatukat, és engedelmeskedjenek a szerb katonai és polgári hatóságoknak. Ha a kiszabott időn belül nem tesznek eleget a felszólításnak, és továbbra is a Kossuth-féle lázítókkal tartanak, hazaárulóknak fogják őket tekinteni, és az osztrák-szerb sereg fegyvert fog használni ellenük.

384 Perczel Miklós képviselő Baján, 1849. január 30-án kelt, Kossuthhoz intézett levelében a megyei tisztviselők árulása, a rácok Bács megyei kegyetlenkedései és Horváth Antal főispán élhetetlensége miatt ajánlkozott a rác lázadás elfojtására. Ehhez 3 zászlóalj gyalogságot, két divisio lovasságot és 12 ágyút kért.

385 Pilaszanovics József főbíró a január 30-án, Kossuthhoz küldött jelentésében arról számolt be, hogy a rácok napról napra erősödve a megye felső részei felé közelednek. Verbász, Szikics, Feketehegy, Magyarbecse, Kula, Hegyes, Cservenka, Szivác, Kernya már megadta magát nekik. A Bajára meneHERMANN Róbert, Bp., 1996. 254-255. MOL H 2 OHB ir. 4145/e/1849. Uo. 1869/e/1849. Uo. 1369/e/1849.