Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - Csapatmozgások, fegyverszállítások Baján át; császári tisztek gyülekezése Baján

figyelembevételével Bayer Jakab szűcsmestert a városi tanács a védsereg alkotására kiadott szabályok értelmében a védseregből kihagyandónak minősítette.

318 Csapatmozgások, fegyverszállítások Baján át; császári érzelmű tisztek gyülekezése Baján A magyar kormány a szerbek mozgalmának megfékezésére a Délvidéken katonai táborokat állított fel. A szegedi táborhoz szállítandó hadsereget 30 000 fősre tervezték bajai, ókéri, pécskai, makói, szegedi, majsai, óbecsei és kiskőrösi elhelyezéssel.

319 Knézy Antal, Bács megyei első alispán értesítette a bajai városi tanácsot, hogy 1848. június 27-én Tolna megyéből 2000 főnyi nemzetőrsereg fog a városon átvonulni az ókéri táborba, Perczel Miklós őrnagy vezérlete alatt. Az átvonulok számára szállítóeszközöket és élelmiszert kért biztosítani.

320 Rudics Máté főszolgabíró 1848. június 25-én kelt levelében arról tudósította a városi tanácsot, hogy a tolnai nemzetőrsereg június 27-re kitűzött indulását Csernovits Péter királyi biztos rendeletére elhalasztották.

321 A Nemzeti Politikai Hírlap az 1848. június 30-i számában megütközéssel közölte, hogy Csernovits Péter királyi biztos a Tolnából érkező 2000 főnyi nemzetöri segélyt visszautasította. Az intézkedés a bajaiakat is meglepte, mert már minden előkészületet megtettek a tolnai nemzetőrök fogadására. Kijelölték a szállásokat, megsüttették a kenyeret, megrendelték a csapat továbbszállításához szükséges szekereket. A lap szerint a bácskaiak kérvényezni fogják Csernovits leváltását.

322 A hadügyminiszter 1848. június 28-án báró Philipp Bechtold altábornagyot nevezte ki a szeged-szabadkai táborba vezényelt sorkatonaság főparancsnokává. Utasította az érintett megyéket, hogy készítsék fel a nemzetőrseregeiket, vonják össze őket, és tegyenek erről jelentést Bechtoldnak, akitől további utasításokat fognak kapni. Tolnának 2000 embert kell Bajára szállítani, és más fegyveres nemzetőregységekkel együtt Bechtold rendelkezésére bocsátani.

323 A Bácskába kijelölt mobilizált Tolna megyei nemzetőrseregnek 1848. július 2-3-án kellett Tolnán gyülekeznie. Az „összeszerkesztésükre" július 4én került sor, és a csapat július 5-én indult el. Az útba indított sereg létszámáról, ellátásáról és az indulás időpontjáról Augusz Antal, Tolna megyei alispán sürgönyben értesítette a bajaiakat. A város főbírája, Pilaszanovics József 318 BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1849. és ir. 231/1849.; KEMÉNY János, 2000. 36. 319 KLÖMXII.k. 1957. 319-320. 320 BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1847-1848. 876/1848.; VARSÁNYI Péter István, 1993. 47.; KEMÉNY János, 2000. 15-16. 321 BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1847-1848. és ir. 889/1848.; KEMÉNY János, 2000. 16. 322 NEMZETI POLITIKAI HÍRLAP (Bp.), 1848. június 30. 42. évf. 43. sz. 166. - Hivatalos rovat 323 URBÁN Aladár, 1973. 147.