Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - A nemzetőrség szervezése és alkalmazása

Az 1848. július 16-i közgyűlés arról tárgyalt, hogy a nagy nyári dologidőben a nemzetőrsereg táborba szállítása nemcsak tetemes költségbe, de jelentős időveszteségbe is kerül. Ezért a városi tanács után a közgyűlés is úgy határozott, hogy Bajának elég lesz 150 nemzetőrt kiállítani. Úgy látta, hogy ezzel jelentősen könnyít a munkás néposztályon. Döntött arról is, hogy a zsoldon és a kenyéren felül még naponta 40 pengőkrajcárt ad a város a nemzetőröknek. Ennek fejében a 150 fős önkéntes nemzetörcsapat egy teljes hónapig lesz köteles az illető táborban szállásolni és a nemzetőri kötelességeit teljesíteni. A nemzetőröknek lehetőségük van helyettes állítására. A tiszteknél helyettesítésnek nincs helye, ők maguk között intézkedve váltják fel egymást. A közgyűlés feltételezte, hogy a táborban lévő nemzetőrök közül sokan fognak önkéntes szolgálatot vállalni. Pajha Pál és Herdlein György képviselőket azzal a megbízással küldte le hozzájuk, hogy kérjék őket erre.

214 A Pesti Hírlap 1848. július 28-i számában közölt haditudósítás szerint a bajai nemzetőrök 5 hét óta állnak fegyverben. Ott vannak mindenütt, ahol veszély mutatkozik.

215 Rudics Máté főszolgabíró 1848. július 31-én közölte a városi tanáccsal István nádor rendeletét, amellyel Szentkirályi Móricot teljhatalmú királyi biztossá nevezte ki Bács, Torontál, Csongrád és Csanád megyére, valamint az ezekben fekvő szabad királyi városokra kiterjedő jogkörrel. Feladatköre: egyetértésben működik a tábori főhadparancsnokkal, gondoskodik a tábor szükségleteiről és eljár a feladatukat hanyagul teljesítő tisztviselőkkel szemben.

216 Az 1848. augusztus 2-i tanácsülés tárgyalta Szemere Bertalan belügyminiszternek a Közlönyben kiadott 618/B/l 848. elnöki számú rendeletét, amely szerint a fegyverműveseket rendőri felügyelet alá kell vonni, és csakis hadi fegyverek készítésére kell szorítani. A kereskedőknél található lőpor, golyó és egyéb hadiszerek mennyiségét össze kell írni, és a nagyobb mennyiségben történő eladást hatósági engedélyhez kell kötni. A fegyver- és vasárus boltokat is rendőri felügyelet alá kell vonni, és a lőszerek mennyiségéről kéthetenként jelentést kell küldeni. A rendelet végrehajtása során a rendőrkapitány jelezte, hogy a városi kereskedőknél lőpor csak kis mennyiségben található, ezért a tanács megtiltotta a hatósági engedély nélküli árusítását.

217 Az 1848. augusztus 8-án a tanács fegyverekről döntött. A kérdés azért került napirendre, mert a volt magyar egyenruhás polgárőrség, amely a helyi fegyverművesekkel 60 szuronyos puska készítésére kötött szerződést, feloszlott. A tanács úgy határozott, hogy mivel időközben a közgyűlés a nem214 BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. 48/1848.; KEMÉNY János, 2000. 17. 215 PESTI HÍRLAP (Bp.), 1848. július 28. 119. sz. 701-702. - Hazai mozgalmak 216 BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1847-1848. és ir. 958/1848.; BKMÖL IV. 1102 Körlevelek jkve 1848-1851. sz. n./1848. 5-6.; PESTI HÍRLAP (Bp.), 1848. július 29. 120. sz. 703. - Hivatalos rovat; KEMÉNY János, 2000. 17-18. 217 BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1847-1848. 960/1848.; - A fenti belügyminiszteri rendeletet bemásolva 1.: BKMÖL IV. 1102 Körlevelek jkve 1848-1851. sz. n./1848. 7-8.; KEMÉNY János, 2000. 18.