Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)
TANULMÁNY - Katonai események - A nemzetőrség szervezése és alkalmazása
KATONAI ESEMÉNYEK A nemzetőrség szervezése és alkalmazása A polgárőrségnél szilárdabb alapokra helyezett nemzetőrség szervezetét a nemzeti őrseregről szóló 1848. évi XXII. tc. határozta meg. A törvénycikk szerint a nemzetőrség feladata a személyi és vagyonbiztonság, a közcsend és a belső béke biztosítása. A törvény az ország 20-50 év közötti lakosainak egy részét kötelezte nemzetőri szolgálatra: a városban lakók közül azokat, akik legalább 200 pengőforint értékű házzal vagy egyéb ingatlannal bírtak, a más jellegű települések lakói közül azokat, akik ugyanilyen értékű birtokkal vagy 100 pengőforint évi tiszta jövedelemmel rendelkeztek. A városokban nemzetőrség megszervezése a városi hatóság, a községekben a felettes megyei hatóság feladata volt. A nemzetőrök összeírásának elvégzésére a városi és a megyei hatóságok küldöttségeket neveztek ki. Az összeírtak jelentkezhettek lovas nemzetőrnek, de ha oda nem feleltek meg, akkor kötelező volt számukra a gyalogos nemzetőri szolgálat. A nemzetőrség felfegyverezhette a tagjait. Ha nem tudta megtenni, akkor az állami fegyverraktárakból kellett a részére fegyvereket kiszolgáltatni. A nemzetőrségben szolgálatot teljesítők rendfokozatai megegyeztek a katonaságéval. A törvény kimondta, hogy ha a nemzetőrök helyben teljesítenek szolgálatot, nem kapnak fizetést, a lakóhelyükön kívül viszont ugyanolyan díjazás illeti meg őket, mint az azonos rendfokozatú katonákat. Ha a nemzetőri szolgálat teljesítésére a lakóhelyen kívül, de a saját megye határain belül kerül sor, a fizetésüket a törvényhatóság házipénztára fedezi. A más megyében teljesített őrszolgálatért az országos pénztár fizet. 17;) A nemzetőrség hatásköre békés időben csak a legszükségesebb rendőri feladatokra terjedt ki. Szabálysértések és kihágások esetén karhatalmi erőként nyújtott segítséget a hatósági rendelkezések végrehajtásához. Rendkívüli esetekben, főként a rend és a béke helyreállítása céljából, az alakulási helyétől távol is tartozott fegyveres szolgálatot teljesíteni. Fegyvert fogniuk azonban csak akkor volt szabad a nemzetőröknek, ha felszólítást kaptak az őrszolgálatra. Szolgálattételre csak polgári hatóság szólíthatta fel a nemzetőrséget. Erőszak alkalmazásához szintén csak polgári elöljáró felszólítása esetén folyamodhattak. Szükség esetén kötelezhetők voltak katonai szolgalatra. 176 A nemzetőri egyenruháról 1848. május végén jelent meg az első értesítés, majd rövidesen a hivatalos szabályzat és a mintarajz alapján készült leírás is. Június elején az Országos Nemzetőrségi Haditanács 6 lovas és 14 URBÁN Aladár, 1973. 55.; KOPASZ Gábor, 1973. 51-52.; - 1. még az 1848. évi XXII. tc. 1-13. §-ait! KOPASZ Gábor, 1973. 52.; - 1. még az 1848. évi XXII. tc. 18-31. §-ait!
