Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

DOKUMENTUMOK (1-360.; I.kötet)

Némethszeghy János újonnan azt monda: Igenis általadjuk, mert nem vagyunk képesek ellentállani a rácoknak, száz meg száz ágyújok van, egyébként is, akik jönnek mind császári katonák, csak maszkírozva vannak. 3. Tanú: Keszler Mihály, 32 éves, r. k., feleséges, bajai lakos és képviselő hit letétel ajánlata mellett vallja: mint a második Tanú. 4. Tanú: Kailbach József, 35 éves, r. k., feleséges, bajai lakos és képviselő hit letétel ajánlata mellett vallja: mint a második Tanú. 5. Tanú: Karnász Mihály, 32 éves, r. k., nőtlen, bajai lakos hit letétel ajánlata mellett vallja: mint a második Tanú. 6. Tanú: Veil János, 37 éves, r. k., feleséges, bajai lakos szabómester hit letétel ajánlata mellett vallja: mint a második Tanú. Kelt mint feljebb, Imrédy József m. k. Baja város Kapitánya által. Az 1849. február 4-én Baján tartott rendkívüli tanácsülés alkalmával Jónicz Ferenc 64 esztendős, r. k., özvegy; Cserba Ferenc 52 esztendős, r. k., feleséges; 3. Keszler Mihály 32 esztendős, r. k., feleséges; 4. tanú Kailbach József 35 esztendős, r. k., feleséges; 5. tanú Karnász Mihály 32 esztendős, r. k., nőtlen; 6. tanú Veil János 37 esztendős, r. k., mindannyian bajai lakosok, letett hitük után túlsó lapi vallomásukat általánosan megerősítvén, hitelesítették. K. m. f. és feljegyezte Mikosevics Alajos m. k. Aljegyző (P. H.) Másolat. BKMÖL IV. 1007 Baja Város tanácstörvényszékének iratai 64/1849. d) Baján, 1849. évi február hó 4-én kivétetett e következő önvallomás. Első. Mi a neve, hány éves, micsoda hitű és állapotú? Némethszeghy János a nevem, 26 éves, r. k., feleséges, s almási lakos vagyok. Második. Miért van befogva? Nem tudom. Harmadik. Folyó 1849. évi február 3-án, azaz tegnap a Bárány vendéglőben lévén, mintegy délutáni 4 órakor ott rossz híreket terjesztgetett, a város lakosait elrémítette, mondja el körülményesen micsoda álhíreket terjesztgetett, s micsoda kútfőből szerezte? Hogy folyó évi és folyó hó 3-án délutáni 4 órakor a Bárány vendéglőben levek Devics Gábor tataházi jegyző, s jelenleg mozgó lovascsapat vezetője és Dudás István késéretében, ahol is találkoztam Jónicz Ferenc, Cserba Ferenc, Karnász Mihály és Keszler Mihály, s egy vidéki, állítólag ómorovicai lakossal. Jónicz Ferenc által felszólíttattam, nem tudnék-e valami bizonyos hírt mondani a szabadkai eseményekről, minthogy előttök az ott történtek rémületesen voltak lefestve, a dolog valódiságát imígy adám elő: Egy valaki, kit megnevezni nem tudok, a népet felbújtatva, mintha Szabadka Város Tanácsa a várost a rácok kézibe játszani akarná, erre a felbőszült nép a városházát megrohanva, a tanácsterembe betört, és Kuluncsics István polgármester alul a széket kirántotta, több tiszteket megsértettek. E kicsapongás visszatartására s fékezésére fegyveres erő használtatott a város tisztjei személyei megmentésére, s ekkor a népből a piacon két holt egyén maradt. Ennek bebi-