Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)
TANULMÁNY - A civil élet eseményei Baján 1849/49-ben - Nemzetiségi problémák
kapcsolt részekre tesznek, de ott sem a rác, hanem a latin nyelv használatát engedélyezik. Eszék városa tehát hivatalosan csak magyar nyelven levelezhetne, ezért a rác nyelven szerkesztett levele a törvény világos sérelme nélkül nem tárgyalható. Az Eszéken működő teljhatalmú királyi biztost, gróf Batthyány Kázmért kérte a tanács, hogy utasítsa Eszék város tanácsát a törvény megtartására, és tiltsa el a rác nyelv használatától. 165 Az ügy azonban ezzel nem ért véget. Pilaszanovics József, Baja város főbírája 1848. december 27-én jelentette az ügyet a belügyminisztériumnak. A fentebb leírt előzmények után Eszék városa a kérdéses levelet magyar fordítással kiegészítve küldte vissza. Mivel a főbíró így sem találta tárgyaihatónak, a mellékleteivel együtt azzal a kéréssel terjesztette fel a minisztériumnak, hogy tegyen intézkedéseket Eszék város ilyen törvénysértő tetteinek a megakadályozására, Baja városát pedig lássa el utasítással az ilyen esetekre. 166 A délvidéki hadszíntér 1849 elején a magyar csapatok kivonása miatt, a rácok jóvoltából megélénkült, nőtt a lakosságban a fenyegetettség érzése. A lélektani nyomás jelen volt a mindennapokban. Ezt bizonyítják a tanács 1849. január 26-i ülésén tárgyalt alábbi ügyek: Matkovics Ferenc és Bertity Jakab részegen szidalmazta Kossuth Lajost és a városi tanácsot. Ők ezt tagadták, de a tanács öt egyformán valló tanú vallomásából megállapította, hogy január 23-án, a Vörös Ökör nevű vendéglőben szidták Kossuth Lajost, huncut névvel illették. Szidalmazták a városi tanácsot is, sőt az ellenséges rácok eljövetelével is fenyegetőztek. Büntetésképpen a tanács Matkovics Ferencet törölte a képviselők sorából, Bertity Jakabot pedig elbocsátotta a szőlőcsőszi szolgálatból. Ezen felül mindkettőjüket fél évi vason, közmunkán, és hetente kétszer kenyéren és vízen töltendő börtönbüntetésre ítélték. 167 Ugyanez a tanácsülés tárgyalta Pestalics Ágoston hasonló cselekedetét. Nevezett ittas voltával mentette magát a tanács előtt. Azt állította, nem emlékszik rá, hogy kikelt volna Kossuth Lajos ellen. A tanács azonban négy tanú elmondása alapján megállapította, hogy január 22-én Csendes István szőlőjében Kossuth Lajost Antikrisztusnak, népcsábítónak és néplázítónak nevezte, a jelen lévő tanúkat pedig azzal fenyegette, hogy rövid idő múlva bunyevácokká kell lenniük. A tanács enyhítő körülménynek ítélte a részegBKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1847-1848. 1269/1848.; MOL H 13 1848. 9. kútfő 227. tétel 10 995/1848.; KEMÉNY János, 2000. 40-41. BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1847-1848. 1269/1848. - A bajai városi tanács által sérelmezett levél tartalmilag egy bagatell ügy, jogilag azonban igen provokatív célzatú volt azáltal, hogy azt szerb nyelven írták. Az eszéki városi tanács ugyanis megküldte Bonét Antal panaszát a bajai városi tanácsnak, amit a trieszti törvényhatóság ítélőszékétől kapott. Tette mindezt azzal a céllal, hogy azt a bajai városi tanács kézbesíttesse Petrovics György helybeli lakosnak. Nevezett ugyanis a hajója miatt tartózkodott Eszéken, de időközben visszatért Bajára. A levelet azonban a fent említett törvények előírásai miatt olyannyira sérelmesnek találták a bajai elöljárók, hogy a levélhez mellékelt fordításról sem voltak hajlandók tudomást venni. A BM-től a bajaiak a későbbiek során sem kaptak olyan utasítást, hogy ha ilyen esetek a jövőben felmerülnek, mit kell tenniük. BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1849. 57/1849.
