Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)
TANULMÁNY - A civil élet eseményei Baján 1849/49-ben - A városi lakosok bizonyítvány-kiállítási kérelmei
Özvegy Radulovics Györgyné, született Athanáczkovics Mária az 1849. szeptember 28—29-i tanácsülésen a forradalmi magyar kormány által kivégeztetett férje erkölcsi magaviseletéről és elöljáróként Baja városnak tett szolgálatairól kért bizonyítványt. A tanács elismeréssel szólt Radulovics Györgyről, és hasznosnak minősítette a városnak éveken át tett szolgálatait. 155 Tronner Vencel nyugalmazott es. kir. kapitány a bajai városi tanács 1849. október 15—16-i ülésén arról kért magának bizonyítványt, hogy neki 1849 februárjában, a szerb erőnek Bajához való közeledése alkalmával a helyi es. kir. élelmezési raktárát az akkori főbírónak a raktár elpusztítására vonatkozó felhívása ellenére sikerült a pusztulástól megóvnia. Ennek következtében az 1849 márciusában a városba bevonuló császári hadsereg tekintélyes élelmiszermennyiség birtokába került, amit azután az el is szállított. A tanács tudott róla, hogy Tronnel Vencel erről jelentést tett a város közigazgatását akkor vezető szószólónak, és ennek alapján meg is tették a szükséges intézkedéseket. Hozzátette azonban, hogy a helyi magtár épületét fegyveres városi szolgák és jó érzelmű polgárok őrizték, megvédve azt minden erőszakos támadástól. 156 Schwarcz Gyula az 1849. október 21-24-i tanácsülésén azt kérte, hogy tegyenek esküt a tanács előtt azok a szemtanúk, akik látták testvére, Schwarcz Eduárd honvéd elestét az 1849. április 19-i a nagysallói ütközetben. A tanács Cziglédy Mihály, Csernyanszky Ferdinánd és Paucsek Mihály szemtanúkat a fentiekre megeskette. 157 Gergics Mátyás, Baja város egykori írnoka az 1849. október 30-i tanácsülésen annak igazolását kérte, hogy ő kényszerből állt a honvédek közé. A tanács szerint az összeírásból megállapítható, hogy Gergics Mátyást a honvédújoncok közé besorozták, így tehát valóban kényszerítve volt a katonáskodásra. 158 Gyurity Ferenc az 1849. november 9-i tanácsülésen arról kért igazolást, hogy a fiát az újoncszedés alkalmával, a magyar forradalmi kormány rendeletére, mint alkalmas személyt írták be az újoncok közé. 159 Katona István tanácsnok ugyanezen a tanácsülésen kért Pál nevű fia számára bizonyítványt arról, hogy Baján, az 1848-ban történt összeírás során bejegyezték az újoncok lajstromába. Kérte azt is bizonyítani, hogy neki nincs több fiúgyermeke. 160 BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1849. 372/1849. - Radulovics Györgyöt a szabadkai vegyes katonai és polgári törvényszék (vésztörvényszék) 1849. május 19-én lövette agyon fegyverrejtegetés és lázítás vádjával. - 1. A cs. kir. politikai összeíró bizottmány 1850. augusztus 27-én Bécsben kelt kimutatását. Hivatalos melléklet a Magyar Hírlap 1850. 283. számához. „Jegyzéke a Magyarország forradalmi kormánya alatt vésztörvényszékek, vagy rögtön ítélő bíróság által kivégzett, vagy minden ítélet nélkül meggyilkolt egyéneknek." 6. o. No. 91. Uo. 436/1849. Uo. 473,476 és 477/1849. Uo. 506/1849. Uo. 523/1849. Uo. 539/1849.
