Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)
TANULMÁNY - A civil élet eseményei Baján 1849/49-ben - A városi lakosok bizonyítvány-kiállítási kérelmei
ruár 13-án Nagybányáról küldött tudósítást, amely szerint a 9 bajai harangot február 9-én vitték el az öntőgyárba. Az öntésre 10 napon belül sor kerül. Ha elsőre sikerül, akkor négy 6 és egy 3 fontos ágyú lesz belőlük. Jeney százados közölte még, hogy az öntéshez szükséges 15 mázsa vörösrezet már megvásárolta a felsőbányai állami rézolvasztótól. Az ágyúöntés végül mégsem itt történt meg. Az OHB 1849. február 24-én Debrecenből arra utasította a nagybányai katonai parancsnokságot, hogy a Baja által ágyúöntésre felajánlott 9 harangot az ahhoz vásárolt 15 mázsa rézzel és a szükséges cinkkel együtt haladéktalanul szállítsák át Sztrimbulból Kabolapolyánára, ahol az ágyúöntéshez és a fúráshoz szükséges eszközök is rendelkezésre állnak. 147 Arról, hogy végül is sor került-e ágyúk öntésére Baja város harangjaiból, nem tesznek említést a források. A városi lakosok bizonyítvány-kiállítási kérelmei A város lakosai közül sokan fordultak bizonyítvány-kiállítási kérelemmel a városi tanácshoz. A kérelmezők egy része nemzetöri vagy katonai szolgálat teljesítésének igazolását kérte. A szabadságharc idején egy ilyen bizonyítvány a hazafias kötelesség teljesítésének volt a dokumentuma. A szabadságharc bukása után főként azért kérték ezeket, hogy a segítségükkel megpróbálják leszereltetni a császári hadseregbe büntetésből besorozott honvédeket. Emiatt ezek a bizonyítványok azt hangsúlyozzák, hogy a hadseregbe való beállás kényszerből, a törvényi előírások miatt történt. Szövegeik sokat megéreztetnek abból, milyen idők is voltak ezek, és emellett fontos, máshonnan nem ismert tények is megőrződtek általuk. Kaul Gedeon Szent Ferenc-rendi tanító a városi tanács 1849. április 2030-i ülésén 11 éves tanítói pályájáról kért működési bizonyítványt. A tanács elismeréssel szólt a nevezettnek, mint középiskolai tanítónak az ifjúság körében végzett hazafias nevelőmunkájáról. Megemlítette, hogy 1848 nyarán részt vett a rácok elleni őrvonal kialakításában. Önkéntes tábori lelkészként több alkalommal is táborba szállt. 148 Nóvák György mozgó csapatbeli lovas négy hónapi szolgálatáról kért magának igazolást a városi tanács 1849. május 30-i ülésén. A tanács megállapította, hogy nevezettet a város 1849 januárjában fogadta fel mozgó csapatbeli lovasnak. Négy hónapi szolgálati ideje letelt, a kért bizonyítvány kiadásának nincs akadálya. 149 MOL H 2 OHB ir. 2114/e/1849.; BAKÓ Imre, 1942. 99.; KLÓM XIV. k. 1953. 543.; KISS Z. Géza, 1989. 253. - Baja város tanácsa 1849. október elején a III. császári hadsereg parancsnokságától visszaigényelte a harangokat. 1849. október 18-án a parancsnokság rendeletet küldött a magyarországi föhadbiztossághoz, amelyben közli: „Nincs kifogása az ellen, hogy Baja városnak a rebellisek által elvett harangjai visszaadassanak". Csak pontos és a plébános, valamint a főbíró által hitelesített leírást kért a harangokról. BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1849. 104/1849. Uo. 161/1849.
