Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - A civil élet eseményei Baján 1849/49-ben - A bajai posta szerepe a szabadságharcban

Az első rendszabály, amelyet az OHB a Debrecenbe történő költözése után, 1849. január elején életbe léptetett, a császári hadsereg által megzavart postai összeköttetés helyreállítása volt. Madarász László az új postai forgalomra nézve igen szigorú rendeletet bocsátott ki. Ennek 3. pontja szerint a postai küldeményeket a dunántúli megyékből nem Pest felé kell irányítani, hanem Pécsen át Bátaszékre. A bátaszéki postahivatalnak a bajaival kell öszszeköttetésben lennie, és innen Szeged érintésével viszik a küldeményeket Debrecenbe.

118 Szentgyörgyi Horváth Antal, Bács megyei főispán és kormánybiztos 1849. január 18-án jelentette az OHB-nek, hogy Sztankovánszky Imre Tolna megyei főispánnal egyetértésben megnyitotta a Bátaszék és Baja közti postavonalat.

119 Kossuth január 22-én értesítette erről Madarász Lászlót.

120 Sztrikinácz Antal, Bajaszentistván bírája 1849. január 23-án Baja város főbírájának címzett levelében közölte, hogy a község huzamosabb ideje nem kapott semmilyen rendelet az OHB-től sem postán, sem a megyei tisztviselőkön keresztül. Arra kérte a főbírót, hogy ha ő kap ilyet, küldje át hozzá.

121 A városi tanács a 439/1849. számú kormány felhívásnak eleget téve, az 1849. január 26-i ülésén elrendelte a bajai postaállomásra érkező levelek megvizsgálását. Erre az ellenséggel való levelezés megakadályozása érdekében volt szükség.

122 A solti járásba tartozó Sükösd, Csanád, Bajaszentistván és Szeremle helységek bírái és elöljárói 1849. február 2-án azzal a kéréssel fordultak az OHB-hez, hogy a rendeleteit a bajai postahivatal útján küldje hozzájuk. Január 6-a óta, amikor a kormány Debrecen város lakosaihoz proklamációt intézett, és ezt a bajai posta útján megkapták, semmilyen országos rendelet nem jutott el hozzájuk.

123 A bajai védelmi bizottmány az 1849. február 5-10-i ülésén úgy határozott, hogy a Szabadka és Zombor közti állomásokon lovas postát állít fel, mert csak így lehet biztos hírekhez jutni az ellenséges rácokról. Arra kérte Szabadka és Zombor polgármesterét, hogy tájékoztassák a futárokat az ellenség mozdulatairól.

124 Baja február 13-án az ellenség kezére került, és csak április elején szabadult fel. Az 1849. április 12—13-i közgyűlésen felolvasták gróf Batthyány Kázmér vezérfőispán 363/p. számú utasításának 22. pontját, amelyben elrendelte a postajáratok rendbehozatalát és megindítását.

125 118 GELICH Rikhárd, é. n. II. k. 209-210. 119 MOL H 2 OHB ir. 882/e/l 849. - Az OHB elnöke Kossuth 1849. január 22-én tudatta Madarász Lászlóval az OHB tagjával, hogy a Bátaszék-Baja közti postavonal megnyílt, így Tolna és Baranya megye félé a közlekedés helyreállt. 120 KLÖMXIV. k. 1953. 195. 121 BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. ir. 53/1849. 122 BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1849. 61/1849. 123 MOL H 2 OHB ir. 1344/e/l 849. 124 BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1849. 69/1849. 125 BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. 36/1849.