Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)
DOKUMENTUMOK (1-360.; I.kötet)
győződve, hogy a lázadók megtudván az alsó tábor haderejének gyengítését, azonnal sáncaikból kitörnek, s pusztítva földjeinket, kirabolva és felgyújtva falvainkat, minden további akadály nélkül Budapest alatt meg fognak jelenni. 2. Kötelességemnek ismerem a tisztelt Honvédelmi Bizottmányt Bács megyében kebelezett Bács Városában létező várfalaknak a helyreállítása iránt, stratégiai tekintetből figyelmeztetni, mégpedig annál inkább, minthogy eme a rómaiak által is a hajdani korban vár gyanánt használt védfalakat csekély költséggel oly erősséggé átalakítani lehetne, amely ágyúkkal ellátva és kellőképp felszerelve, rendkívüli hasznára leend a hazának, mivel Budapesttől Péterváradig a Dunának e partján erősség nincsen. 3. A nemzetőrségről rendelkező törvénynek a megyében lett kihirdetése után az illető hatóságok által a nemzetőrség szervezése iránt a szükséges lépések megtétettek ugyan, és a nemzetőrség alakíttatott is, minthogy azonban részint az időközben kiütött lázadások fékezésére Bács megye lakosai által tett szolgálatok, fuvarozások és élelembeliek kiszolgáltatása és szállítása, részint a mezei gazdákra bekövetkezett szorgos munkaideje miatt a nemzetőrség nem úgy alakíttathatott, miszerint az hivatásának tökéletesen megfelelhetett volna, ennélfogva a nemzetőrségnek Bács megyében a következő módoni reorganisatioját szükségesnek tartom: Bács megye fel van osztva 5 kerületre vagy járásra, s minden járásban találtatik egy népesebb város, így a felső járásban Baja, a középsőben Zombor, az alsó járásban Újvidék, a telecskai járásban Szabadka, a tiszai járásban Zenta és Kanizsa, minden kerületben, tehát a városokat is odaértve, egy zászlóalj alakítandó volna, mely minthogy népesebbek a kerületek a szokottnál, több számú századból állhatna, egy példának okáért 6 század helyett 8-10-ből, azonkívül biztosan arra is lehet számítani, hogy a megyében 2 osztály (divisio) lovas nemzetőrség is alakíttathatik, de hogy ezen nagy számú nemzetőrség hivatásának megfelelhessen, mindenekelőtt szükségesnek hiszem, hogy a nemzetőrség a fegyver forgatásában és a katonai mozdulatokban katonák által betaníttassanak, mi végre a megyében lakozó nyugalmazott katonatisztek, kik a hazafiúi kötelesség teljesítésével a hazának tartoznak, alkalmazandók lennének, továbbá, hogy a Bács megyei nemzetőrség célszerűen és összevágólag működhessék, egy felügyelő parancsnoknak a kinevezését felette szükségesnek tartom, kinek parancsától az egyes zászlóaljak és osztályok egyedül függni, és rendeleteinek okvetetlenül engedelmeskedni tartozzanak. Végül tapasztalván azt is, miszerint az eddig alakult nemzetőrségi testületek oly tiszteket is választottak, kik kötelességük teljesítésére egyáltaljában nem alkalmatosak, e részben is kellőképp intézkedni kellene. Az előterjesztetteket az alsó vidék bátorságára ismételve a tisztelt Bizottmány figyelmébe ajánlani polgári kötelességemnek tartottam. Költ Pesten, 1848. november 11-én Bezerédy Miklós Őrnagy és a dunai Őrvonal Parancsnoka