Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

DOKUMENTUMOK (1-360.; I.kötet)

különösen darabonként fízetendne a reá kivetett vám díját, magától értetődvén, hogy azoktól vásárok alkalmával a meghatározott helypénz is külön járandna. Továbbá mindazok, kik kocsin behozott áruit a térre rakandják, fízetendnék a helypénzt a meghatározott jegyzék szerint. Végül, minthogy a kiváltságos osztálynak a szabadalmait, ha szintén az 1848. évi VIII. tc. által a közös teherviselés ki is mondatott, törvény által még eltörülve nem lévén, az előbbi szokást erre nézve épségben fenntartandó, ellenben Baja Városának lakosai a jövendőre különben vámadás alatt lévők csak oly tárgyak díjazásától lennének mentesek, melyek a város határából hozattak a városba, de minden egyéb a város határán kívüli behozott tárgyakból vámdíjak fizetendnének, megjegyeztetvén legitten az is, hogy a vásárokra hajtandó marhák ekkori csekély díj mellett engedett legeltetése kárára lévén a közönségnek, jövendőre tiltassák el, s az eladandó marha minden darabjától csak egy krajcár fizettessék, mely fentebbiek választmányilag elvben kimondatván, s fontolóra vévén különösen azon körülményt, hogy az úrbéri viszonyoknál törvény által történt megszüntetésénél fogvást Baja Mezővárosát mind eladási helyét használni szokott földesurak termesztményőket jövendőre nem szállíthatják díjmentes úrbéri, hanem díjat fizető fogadott kocsikon, s ezáltal a vámjövedelme a városnak tetemesen nevekedne a megbízott választmány jövőre meghatározandó vámjegyzékeket a következőképpen véli megállapítandónak. Szabadalmas Baja Városának folyó 1848. évi július 2-án kelt és Bács megye bizottmányához intézett azon folyamodványára, mely szerint vámjavadalmainak haszonbérbe adása tekintetéből a vámjegyzéket az eddigi szokás szerint újonnan megállapítani, úgy nemkülönben 1848. évben a megye közjegyzőkönyvének 3614. szám alatt az előbbi vámjegyzékre hozott határozat némely pontjaira, különösen vajon az élő marhákkal megrakott hetivásárokra megjelenő kocsik csak a szokott terhes kocsi díját tartoznak-e megfizetni, vagy pedig egyenként minden marha darabjának a díját, továbbá vajon a kocsin eladásra behozott áruk, ha nem kocsin áruitatnak, hanem a téren lerakatnak, tartoznak-e külön helypénzi adót fizetni, magának felvilágosítást adatni, végül még azon körülmény is mennyire lenne a közös teherviselést megállapító 1848. évi VIII. tc. a kiváltságos osztály sértése nélkül kiterjesztendő, figyelembe vétetni kérvén folyó évi július 3. napján tartott bizottmányi ülésből 541. szám alatt hozott végzése által főjegyző Piukovics Ágoston, Markos Pál, Kovacsics Antal, Grosschmidt Gábor, Főügyvéd Piukovics Mihály, Főszolgabíró Rudics Máté és segédesküdtje bízattak meg, hogy összehasonlítván az eddigi vámjegyzékeket, úgy tekintetbe vévén a jelen körülményeket, s a nevezett Baja Mezővárosa által felhozott felvilágosítást igénylő pontokat, egy új vámjegyzéki javaslatot készítvén, azt a legközelebb tartandó bizottmányi ülésnek bemutassák, mely végzés következtében a fent nevezett választmány folyó 1848. július 9. napján Baja Mezővárosába összeülvén, mindenekelőtt a város közönsége által kért felvilágosítások fonalán a következendő elveket vélt megállapíttatni szükségesnek: minden olyas kocsi, melyen élő marha hozatnék be a városba, jövendőre fizetné mint üres kocsi, ellenben a rajta lévő marha után, különösen darabonkint fízetendne a reá kivetett díjat, magától