Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

DOKUMENTUMOK (1-360.; I.kötet)

210. Baja, 1848. szeptember 20. és 22. Beöthy Ödön királyi biztos hivatalos levélben értesíti Baja városát arról, hogy a félrevezetett szomszédos népek megtámadták hazánkat, ezért a város minél nagyobb számú önkéntest állítson ki Felolvastatott Beöthy Ödön teljhatalmú királyi Biztos Úrnak folyó évi szeptember 17-én kelt hivatalos levele, melyben megemlítvén, miként a haza az ármány által félrevezetett idegen fajú s ajkú népek által éppen akkor, midőn ezeknek mindent megadott, hálátlanul megtámadtatván Nemzetünk tűzzel-vassal pusztíttatik. Ily körülmények közt az ellenségtől környezve, s magunkra hagyatva lévén, az erőt Magunkban kell keresnünk. Felhívja tehát Baja város közönségét, hogy kebelében fáradhatatlanul oda munkálkodjon, miszerint minél nagyobb számú önkéntesek állíttassanak ki, s ennek eredményéről Biztos Úr időről időre értesíttessék. Határozat Mely felhívás következtében az ahhoz csatolt felszólítás több példányban leíratván Városunkban kiosztatott, s addig is még a legközelebb tartandó városi közgyűlés e részben további intézkedéseket teend, a haza védelmére ajánlkozó önkéntesek toborzás útjáni összecsődítése elhatároztatván; Petrovics István Tanácsnok Úrra bízatott, hogy a toborzáshoz alkalmas egyéneket kiszemelve, a minél előbb megkezdendő, s felügyelése alatt folytatandó toborzásra nézve a szükséges előkészületeket tegye meg. Eredeti tanácstörvénykezési jegyzőkönyvi bejegyzés, tiszt ázat. BKMÖL IV. 1007 Baja Város Tanácstörvényszékének iratai 1088/1848. tan. törv. jkvi szám 211. Baja, 1848. szeptember 21. Rosenman Pál Baja város tiszti főorvosa beszámolója a Kossuth Hírlapja szerkesztősége számára a Hunyadi-csapat bajai tartózkodásáról Tisztelt Szerkesztőség! „Hunyady" derék csapatja városunkba szeptember 17-dike reggelén gőzösbőli kiszálltával városunk főbírája és kapitánya kíséretében nemzetőrségünk zenekara zengészete mellett daliás küllemű „Meszlényi" őrnagy vezényletével köszöntött be, városunk lakosaitól „éljen"-ekkel üdvözöltetve. Öröm vala látni a seregben ugyanannyi leventéket. Másnap a lövölde előterén tartatott az ünnepélyes „zászló felszentelés és felesketés", szerencsélteté az ünnepélyt a dicső sereg Hunyady szellemét átlengő ezredese „Szalay László" harcfia, kinek arcán igazán olvasható vala a hazánk méltatlan sorsáni elkeseredés, és a tényezők feletti elszánt bosszúállás. Az első tiszteleti és emlékszögverést jeles hazánk fia Latinovics Móric buzgó neje, mint zászló-