Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)
TANULMÁNY - A civil élet eseményei Baján 1849/49-ben - Közteherviselés
Baja városnak a közteherviseléssel kapcsolatos küzdelme országos nyilvánosságot kapott. Bács-Bodrog vármegye bizottmányának 1848. december 6-i és 10-i üléséről a Közlöny és a Kossuth Hírlapja is beszámolt. Mint írták, a Baja mezőváros által több nemesen megvett vám vitára adott alkalmat. A résztvevők egyik fele szerint a vámfizetés nem következik a törvényileg megállapított közteherviselés elvéből, míg a másik fele szerint a vám is olyan teher, amelyet a nemesek máris mindenhol viselni tartoznak. A kérdést eldöntésre felterjesztették az OHB-hez, ám az onnan érkező válaszig a megye a járási főszolgabíró útján eltiltotta a várost attól, hogy a nemesektől vámot szedjen. 68 Az OHB 1848. december 25-én kapta meg a város folyamodványát. Ebben amellett, hogy ismertették az ügy eddigi állását, kitértek arra, hogy miként fogadta az intézkedéseket a lakosság. Azt írják: a nép között egyre szélesebb körben terjed az a vélekedés, hogy a vám is közös teher, hiszen ez a hírlapok útján a tudomásukra jutott. Ismerik az alsóház határozatát is, amely szintén közös tehernek nyilvánította a vámterheket. A nép így egyre sűrűbben és hangosabban beszél arról, hogy a kiváltságos osztálynak is fizetnie kell. Amikor november 1-je lett, a közvélemény a közteherviselési törvényt az alsóház értelmezése és határozata szerint követelte hatályba léptetni. A törvény képviseleti közgyűlés tartását rendelte el, amit Baján 1848. november 19-én ténylegesen meg is tartottak. A közgyűlésen nagy számban jelentek meg a városi képviselők, közöttük számosan olyanok, akik korábban a kiváltságos osztályhoz tartoztak. Nem szótöbbséggel, hanem közös akarattal foglalták határozatba, hogy a vámbér közteher, és mint ilyen, a kiváltságos osztályra is kiterjed. Ez után született meg a megyei bizottmányi döntés, amely érvénytelennek nyilvánította a bajai képviseleti közgyűlés vámkérdésben hozott határozatát, egyszersmind eltiltotta a várost attól, hogy a kiváltságos osztálytól vámot szedjen. A városvezetés nemsokára tapasztalta, hogy a vámkérdésben született megyei tiltó határozat a nép között Paris almája lesz, szakadást, gyanúsítgatást és gyűlölködést idézhet elő. Ezért döntött úgy, hogy az OHBhez fordul. 69 Az OHB álláspontját nem ismerjük, nincs nyoma sem a városi, sem az OHB-irattárban. Tény, hogy ebben az ügyben nem kellett illetékesnek éreznie magát, a belügyminisztérium pedig már döntött. KÖZLÖNY (Bp.), 1848. december 13. 186. sz. 879-880. - Belföld; KOSSUTH HÍRLAPJA (Bp.), 1848. december 23. 151. sz. 655. MOL H 14 1848. 72. kútfő 72. tétel 11 843/B/1848.; - Ott Márton és Szakáll József képviselők az 1848. december 30-án és folytatólag több ezutáni napon tartott közgyűlésen kérték az OHB-nél történt eljárásukért járó költségeik, napidíjaik, utazási költségeik megtérítését, azaz 62 pengőforint 9 xr kiutalását. - 1. BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. 116/1848.
