Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

DOKUMENTUMOK (1-360.; I.kötet)

39. Baja, 1848. május 21. Rudics Máté járási főszolgabíró elrendeli a nemzetőrség és az esküdtszéki képességgel bíró helyi lakosok összeírását Felolvastatván a járásbeli főszolgabíró úrnak azon rendelvénye, mely szerint a nemzetőrség, nemkülönben az esküdtszéki képességgel bíró helybeli lakosok összeírása elrendeltetik. Határozat Hogy a kellő határidőre a mindkét munkálat bevégezve lehessen, az illető tizedbeli tanácsnok, s bíró urak, maguk mellé vévén tizedenkint egy-egy kültanácsnok urat, Ott Márton, Jilk József, Simics Pál, Kőmíves Mihály, Ivánovics István, Kosztics Antal, Tokaj lies János, Nóvák József, Benger János, Sámuel István, Krausz Károly és Rokenstein György urakkal ezt azonnal eszközöljék, a törvényes szabályt mindenben szentül megtartván; elj árulásokról szóló jelentésüket ide bemutassák. Eredeti tanácsközség-ülési jegyzőkönyvi bejegyzés, tisztázat. BKMÖL IV. 1101 Baja város községi üléseinekjegyzőkönyve 1847-1849. 174/1848. 40. Budapest, 1848. május 22. Szemere Bertalan belügyminiszter Baja Istvánmegyével egyesült város közönségével közli az országgyűlési képviselő-választásra vonatkozó 1960/B. számú rendeletét 1960/B. Baja Istvánmegyével egyesült város közönségének! A törvényhozás közigazgatási viszonyainkat lényegesen megváltoztatta. A szabadság és fejlődés világszerte divatozó biztosítékai a magyar korona alatt élő népek számára is megszereztettek. Amily rögtön és váratlanul lepte meg a nemzetet e változás, oly mélyen és terjedelmesen hatott az alakítási mozgalom a társaság minden rétegeibe. Tanácsos vala, a szabadság, az egyenlőség, a testvériség magasztos érzetét eleve a családi körben, a községekben, a megyékben ébreszteni és ápolni; tanácsos vala a szokatlan érzelem első nehézkesebb mozdulatait figyelemmel kísérni ott, hol a végrehajtó hatalom a tévedéseket könnyebben igazíthatá, a túlcsapongásokat könnyebben fékezheté, és hol mindkettő, habár magán vagy helybeli viszonyokon sérelmet ejthetett is, a nemzetélet irányára tartós kártékony befolyást nem gyakorolhatott. A megyék, városok és kerületek átalakulása, kevés kivétellel és érezhető rázkódtatás nélkül, eszközölve van. A nemzet tanúságát adta, hogy a szabadságra érdemes, hogy azt gyakorolni képes is. Edzettebb erővel jelenik meg az első kísérlet után, az elégedettség az öntudat büszke örömével.