Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

DOKUMENTUMOK (1-360.; I.kötet)

sokból büntetlenül erőre kap, könnyen szerteharapódzik, és az ipar, a kereskedés, a forgalom megakasztása, megzsibbasztása által a polgárokat ínségre és fejetlenségre juttatja. Azért férfihoz illő józan határozottságot és szabadságot feltételező rend fenntartását ajánlom, mindenekelőtt ajánlom a Városnak összes, ajánlom minden egyes lakosnak külön érdekében, mely rend legfőbb támaszát bírja a folyton szaporítandó Nemzeti Orseregben, melyek alkalmazását, további utasításig is, a városi Elnökre, a választás ideje alatt pedig a választási Elnökre bízni célszerűnek vélem. A bölcsességgel és magasztos érzettel alkotott törvényeket tisztelni kötelesség, azokat rázkodtatás nélkül végrehajtani dicsőség, mely jutalma mindazoknak, kik a közös haza szent ügyének előmozdításában lelkiismeretesen fáradoznak. Az eredményekből ítélendem meg az akaratot, mely ha szilárd, mindég célt ér. Budapest, 1848. április 20. Belügyminiszter. 1848. 1442/B. 7. 1441-1442/B. Bács Megyéhez 1848. május 16. Baja Mezőváros több lakosai ./. alatt idekapcsolt folyamodványukban az ottani városi tanácsnak folyó évi április 29-én tartott gyűlésében a tisztújításra és követválasztásra nézve tett intézkedéseit megsemmisíteni kérik. Ellenben a városi tanács .//. alatti kérőlevelében azon intézkedések fenntartásáért folyamodik. A városi tanácsnak folyamodványában E. alatt mellékelt bizonyítványából a megyei főszolgabírónak az tűnik ki, hogy a tanács által az 1848. évi XXIII. és XXIV. törvények foganatosítása végett tartott gyűlés a Város lakosainak eleve sem a gyűlés határidejének a Városház kapujára való kifüggesztés, sem a tizedekbeni kihirdetés, sem egyébképpen tudtul nem adatott. A megyei főszolgabírónak eme bizonyítványa a városi tanácsnak fentebbi folyamodványában nemhogy megcáfoltatnék, sőt azáltal, hogy a bizonyítványnak eme lényeges részét a tanács hallgatással mellőzi, tökéletesen igazoltatik. A gyűléseket a tanács által felhozott azon szempontból, mivel a tanácskozás alkalmával az ajtók és az ablakok kinyittattak, oly nyilvános gyűlésnek, minőt a törvény rendel és megkíván, tartani egyátaljában nem lehet. De hozzájárul még ezekhez az is, hogy a kérdéses tanácsgyűlésnek előleges meghirdetése még azért is szükséges lett volna, mivel a lakosoknak a városi gyűlésekbeni jelen lehetés jogát csak az 1848. évi törvényhozás adván meg, ezen joggal a lakosok előleges meghirdetés nélkül nem élhettek, abból pedig őket kirekeszteni nem lehetett. Az idézett okiratokat tehát azon meghagyással teszem át a Megyéhez, hogy a városi tanácsnak adja tudtára, miképp folyó évi április 29-én tartott gyűlésében hozott határozatai és azok folytán tett intézkedései általam ezennel megsemmisíttetvén, folyó évi április 20-ról kelt rendeletem foganatba vétele és annak nyomán teendő rendelkezés végett új, és a lakosoknak előre tudtul adandó gyűlés tartására köteleztetik.