Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

DOKUMENTUMOK (1-360.; I.kötet)

Az irat felzetén olvasható még: Hivatali rájegyzés: 209. 1848. Tisztelt Megyei Igazgató Bizottmányhoz nyújtott alázatos folyamodványuk a belől írtaknak. 1848. 1442/B. 6. 7) Amiért oly soká minden foganat nélkül vívtanak az ország városai, és azok, kik a városi élet fejlesztésében egy osztály kiváltságos érdekén túl nemesebb, nagyobb eredmények után törekedtenek, az végre beteljesedett. Beteljesedett oly mértékben, milyenekben azt még kevéssel azelőtt alaposan remélleni teljességgel nem lehetett. Azon bilincsek, melyek a Városok szellemi működését s anyagi törekvését nehezítek, feloldattak, a válaszfalak, melyek azon egy község érdekegyesítését, az értelmességek összesítését gátolák, elegyeztettek. Azon százados visszaélés, mely a községi igazgatás hatalmát kevésnek kezében örökítvén, az érdekelt polgárok üdvös befolyását kirekeszté, igazságos választási és tanácskozási rendszerré változtatott. íme, amely törvény után a városi lakosok régóta esengtenek, az most már kezeikben van. A törvény fentetlen tisztelése, pontos végrehajtása, valamint készség által fogják bebizonyítani, hogy az új életre érdemesek, mellyel a kölcsönös jog és közrend védelmére és fenntartására folyton közremunkálondanak, nem tevén különbséget a megtámadok s a megtámadás iránya közt, hanem személy- és vagyonbiztosságát mindenkinek egyiránt védvén. A városok eddig fennállott igazgatási módja megszűnik és a törvény értelmében újabb rendszerrel cseréltetik az fel, a régi rendszer a közvélemény támasza nélkül szűkölködött, nem volt az többé alkalmas arra, hogy a polgáriasodásnak megfeleljen, befolyása alatt a szabad fejlődés és a rend egyképpen szenvedett. Ennélfogva az 1848. évi XXIII. törvénycikk foganatosítására rendelem, hogy all. szakasz tartalma szerént nyilvánosan tartandó közgyűlés, melyben egyedül az eddigi Tanács és polgárság bír tanácskozási és határozási joggal, haladék nélkül összehívassék. Hogy ezen gyűlés a Város lakosai közül Elnököt válasszon, ki a tisztújítást vezetendvén, képviselőséget igen, de városi hivatalt nem vállol. Hogy ezen gyűlés a várost lehetőleg egyenlő kerületekre ossza el. Hogy ezen gyűlés válasszon egy középponti küldöttséget akképpen, miszerént minden választókerületre legalább öt tag jusson. Hogy ezen gyűlés jelelje ki a választás napját, mely a törvény szentesítésétől számított hat hétnél későbbre ne essék. Hogy a választás helye mind a választók számának, mind a nyilvánosságnak megfelelő legyen. Hogy ezen közgyűlés célszerű figyelmeztetést bocsásson ki aziránt, hogy a hatodik §-us szerénti képesség igazolására megkívántató adatokkal magát mindenki kellőleg ellássa. Ezek után a középponti küldöttség kerületek szerént feloszolván az illető kerület összes lakosságát, a 22. § teljesítése végett pontosan összeírja, mi megtörténvén legföljebb 5 egymás utáni következő napot határoz és hirdet, melyeken az illető kerületben összeülvén, a választás jogát igenlőket személyesen elfogadja, a hatodik § szerént kimutatandó képességet megvizsgálja, és az illetőket a mintául egy ./..//. alá mellékelt lajstromba bejegyzi.