Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - Bajaszentistván szerepe az 1848-1849. évi szabadságharcban

Szeles Lajos Pest megyei másodalispán rendeletére Deák András szolgabíró 1849. július l-jén utasította Bajaszentistván község bíráját a 18-30 éves férfiak összeírására. Az összeírtakat el kellett látni fegyverekkel és készenlétben tartani. Arra is adott utasítást, hogy állítsanak ki lovasokat, tartsanak készen 3 hétre elegendő lisztet, zabot, szénát, és a fegyveresek szállítására kocsikat.

562 Ugyanakkor visszavonta az előző napi, népfelkelésre vonatkozó rendeletét. Szeremle bíráját átküldte Bátára azzal, hogy ha a bajaszentistváni, csanádi és sükösdi lovasokat ott találja a Bajáról átment katonaság közt, az alispán rendelete értelmében hozza vissza őket, mert a Pest megyében elrendelni szándékozott általános népfelkelés során rájuk is szükség lesz.

563 1849. július 5-re ismét népfelkelés hirdetésére került sor, amit azonban július 6-án ismét visszavontak.

564 Szemere Bertalan belügyminiszter népfelkelésre buzdító felhívását Deák András szolgabíró 1849. július 17-én közölte kerülete községi elöljáróival. A miniszteri rendeletet népgyűlésen kellett felolvasni, és fegyverfogásra kellett buzdítani minden községi polgárt.

565 Bajaszentistvánt számos esetben kötelezték kocsik kiállítására

. Amikor 1849 márciusában a császári csapatok közeledtek Baja felé, és az ott lévő magyar alakulatoknak ki kellett onnan vonulni, gróf Batthyány Kázmér országos biztos körrendeletben utasította Bajaszentistván elöljáróit, hogy a rendelet kézhez vételétől számított két órán belül a község valamennyi kocsiját küldjék Bajára.

566 A bajai pont védelménél a táborozáshoz számos kocsira volt szükség, ezért Deák András szolgabíró az 1849. július 9-i rendeletében a szolgálattételt kiterjesztette a Szeremlénél lévő bátai átjáróra is. Mivel Szeremle a rendelkezéssel a nagy aratási időben felettébb súlyos terheket viselt, a terhek könnyítése érdekében Bajaszentistvánnak és Csanádnak 3-3 kétlovas kocsit, Szeremlének pedig 4 kétlovas kocsit kellett naponta a szeremlei révhez küldenie.

567 Hajós sem volt képes saját erejéből a napi előfogatokat kiállítani, ezért a főszolgabíró megbízásából Deák András szolgabíró 1849. július 14-én elrendelte, hogy július 21-23-ára Hajós segítségére Bajaszentistván, Csanád, Sükösd egyaránt 5 fél kocsit rendeljen ki, 3 napi élelemmel ellátva.

568 Haczell Márton Bács megyei kormánybiztos Szabadkáról, 1849. július 14-én jelentette a miniszterelnöknek, hogy a Pestről Bajáig hajón, onnan pedig tengelyen Szegedre szállítandó állami javak továbbszállítására nagy nehézségek árán 1000 szekeret tudott kiállítani, jóllehet a Baján még visszamaradt javak elszállítására további 1000 szekérre lenne szükség. A miniszterelBKMÖLV. 307 Másolati könyv 1848-1850. sz.n./1849. 107. Uo. 106-107. Uo. 114. Uo. 118-119. Uo. 63. Uo. 116. Uo. 116-117.