Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)
TANULMÁNY - Katonai események - Bajaszentistván szerepe az 1848-1849. évi szabadságharcban
hanem szólítsa fel kötelező megjelenésre az összeírásban alkalmasnak feltüntetett 19-21 éves fiatalokat. Amennyiben 19-20 évesek elegendő számban állnak rendelkezésre, a 21 évesek kihagyhatok. Bajaszentistvánnak a kivetés szerint 11 újoncot kell kiállítani. 550 Pest vármegye 1848. november 28-i, 7324/1848. számú határozata szerint a megyére az országos újoncilletőségből, 127 fő után 1 katonát számítva, 6200 újonc esik. Ezt a létszámot a megye már kiállította, most azonban újólag 3000 főt kell kiállítania, amelyből még 1600 fő hiányzik. Minden újonc 4 évig köteles szolgálni. Az újoncok az eskütétel alkalmával 20 pengőforint felfogadási díjat kapnak. Ezt az összeget a község tartozik kifizetni a számukra. A község kötelessége a 20 pengőforint beszedetése a helyi lakosoktól. A felfogadási díj csak annak adható át, aki katonának alkalmas. Bajaszentistván községnek újólag 11 újoncot kell kiállítania, mégpedig toborzás útján és 1848. december 26-ig. Amennyiben ez nem sikerülne, akkor december 27-én sorshúzással kell a hiányzó létszámot pótolni. 551 Nyáry Pál kormánybiztos 1848. december 29-én arra hívta fel a községeket, hogy tartsanak népgyűlés t, amelyen olvassák fel a Közlönyben közzétett kormányrendeleteket és magyarázzák meg azokat a lakosoknak. Erre azért volt szükség, hogy a Pest megyében alakítani szándékozott szabadcsapatokhoz minél többen jelentkezzenek. A haza védelmére Bajaszentistvánon 1848. december 31-én délelőtt 11 órakor a főszolgabíró kívánta felszólítani a község lakosait. Elrendelte, hogy a község valamennyi lakosa jelenjen meg a jelzett időpontban a községházánál. 5 Vetter Antal tábornoknak a dunai átjárók örökkel való ellátás ára vonatkozó rendeletét Végh Ignác főszolgabíró 1849. január 3-án közölte a községgel. Azt kérte, azonnal jelentsék neki, ha az ellenség át akar kelni a jégen. Az őrséget úgy kellett megszervezni, hogy minden őrhelyen legalább két lovas legyen, akiknek kötelességük volt megvinni a hírt a községnek, a község pedig az illetékes őrnagynak tartozott jelenteni. Az őrök kiállítása, napi élelmezése és a lovak szénarészletének kiszolgáltatása a község feladata volt. 553 Somogyi József nemzetőr őrnagy 1849. január 4-én a szeremlei révhez egész napos őrséget rendelt ki. Az őröket naponta váltották. Bajaszentistvánnak és Szeremlének egyaránt 5 gyalogost és 1 lovast kellett kiállítania. 5 4 Karassay József Bajáról, 1849. június 22-én közölte Bajaszentistván, Csanád és Sükösd községek elöljáróival, hogy az ellenség újra beütött Zomborba. A veszélyhelyzet miatt a községek minden polgára tartozik talpon lenni és az ellenséget teljes erejével a helységek határaitól távol tartani. 555 * BKMÖL V. 307 Másolati könyv 1848-1850. sz. n./l849. 31. Uo. 41-42. Uo.47. Uo. 47-48. Uo. 49. Uo. 89.
