Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - A város császári kézre kerülését követő 1849. évi események

A rendőrkapitányi hivatalnak minden Baján tartózkodó vagy átutazó idegent figyelemmel kell kísérni. Azokat, akik szóval vagy tettel nyugtalanságot, izgatást idéznének elő a nép között, el kell fogni, és jelenteni kell a városi katonai térparancsnokságnak. Az olyan személyek, akik korábban a császári királyi hadseregben szolgáltak, majd a magyar forradalom kitörésekor a magyar hadsereg tagjai lettek, szintén elfogandók és átadandók. A közcsend és a közrend fenntartására a katonai parancsnokság minden töle telhető segítséget meg fog adni.

531 Kaich Bálint főszolgabíró 1849. szeptember 15-én ismertette a város vezetőivel a Ludwig Weiden táborszernagy által május 20-án, Pozsonyban kiadott rendeletet, amely megtiltotta a magyar bankjegyek használatát. Elrendelte, hogy a Magyarország jövedelmeire szóló utalványokat általános fizetési eszközként, készpénz gyanánt kell elfogadni.

332 Stanislaus Klodnicki térparancsnok, a Baján állomásozó 2. Schwarzenberg dzsidásezred századosa utasítására a városi tanács az 1849. szeptember 19-én és 21-én tartott ülésén elrendelte, hogy a lakosság szeptember 23-áig bezárólag haladéktalanul szolgáltassa be a Kossuth-féle bankjegyeket, és a netalán még kint lévő fegyvereket. A pénz beszedésére a tanács bizottmányt nevezett ki, amelynek tagjai Simics Tivadar, Katona István, Petrovácz István és Vojnics Imre.

533 Friedrich Blomberg tábornok 1849. október 5-én keltezett levelét az október 7-i közgyűlésen olvasták fel. Ebben felszólította a városi elöljáróságot, tegye közhírré, hogy a még be nem adott Kossuth-féle bankjegyeket kiki mielőbb beadni törekedjen. Akinél a közhírré tétel után ilyen bankjegyeket találnak, azt haditörvényszék elé fogják állítani. A közgyűlés köteles jelenteni a tábornoknak a kihirdetés megtörténtét és a beszolgáltatott bankjegyek • > ' 534 mennyiseget. Kaich Bálint főszolgabíró 1849. október 5-én tárgyalt a bajai katonai térparancsnoksággal és hadbírósággal. A tárgyalás eredményét október 6-án közölte a városi tanáccsal. Eszerint ő engedélyt kapott a lakosságnál még kint lévő magyar bankjegyek 8 napon belüli beszedetésére, de csak olyan feltétellel, hogy ha valaki az ezt meghaladó időben ilyen bankjegyet csak mutatni is merészel, rögtön katonai törvényszék elé fogják állítani. Ezért a városi tanács szoros kötelességévé tette a rendelkezés dobszó útján történő többszöri meghirdetését, a házkutatást és a magyar bankjegyek folyamatos beszedetését. Az ily módon összegyűlő bankjegyeket október 15-én kellett leadni a főszolgabírói hivatalban.

535 A Kossuth-bankók begyűjtése nem történt meg október 15-ig. A kiküldött bizottmány a tanács október 21-24-i ülésén jelentette, hogy 1849. október 24-ig bezárólag 361 242 pengőforint 45 krajcárra rúgó Kossuth-bankót szedett be a lakosoktól.

536 A bankók gyűjtése még ez11 BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1849. 301/1849. 12 BKMÖL IV. 1102 Körlevelek jkve 1848-1851. sz. n./l 849. 55. 13 BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1849. 339/1849. 14 BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. 86/1849. ,s BKMÖL IV. 1102 Körlevelek jkve 1848-1851. sz. n./1849. 65. 16 BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1849. 472/1849.