Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)
TANULMÁNY - Katonai események - A város császári kézre kerülését követő 1849. évi események
közbenjárására sikerült az üresen álló lovas kaszárnyában katonai kórházat berendezni és a legszükségesebbekkel ellátni. Itt gyógyítják a katona betegeket, akiknek az ápolása nincs megoldva, tekintve, hogy ápolók fizetésére nincs pénz. A betegek számára szükséges gyógyszereket eddig a városi közpénztár fizette, a jövőben az állami pénztár fogja fizetni. Az orvosok és sebészek fáradozásaikért eddig semmit sem kértek, de ezentúl a szigorúbb felügyelet miatt fizetést igényelnek. 526 A város császári kézre kerülését követő 1849. évi események Baja 1849. július 27-én került végleg a császáriak kezére. A régi-új hatalom azonnal megkezdte a forradalom előtti rend visszaállítását és hatalma megszilárdítását. Ennek érdekében a városban állomásozó cs. kir. katonaság parancsnoka, a helyi térparancsnok, sőt olykor a megyei cs. kir. biztos és a cs. kir. katonai főparancsnokság is különböző feladatok végrehajtására utasította a városi tanácsot. A végrehajtandó feladatok sorában elsőként az 1849. augusztus 21-i tanácsülés Josef Grobois őrnagynak, Baja város katonai parancsnokának rendelkezéseit tárgyalta. Arra utasította a várost, hogy az elfogott honvédeket kísértesse az eredeti állomáshelyükre. Ugyanakkor a városban szállásoló császári katonaság panaszára elrendeltette, hogy a városban mindenkinek el kell fogadni mindenféle német kincstári utalványt és jegyet, aki pedig megszegi ezt a rendelkezést, azt haditörvényszék elé fogják állítani. 527 A városi tanács az 1849. augusztus 23-31. között tartott ülésén tárgyalta Haynaunak a magyar bankjegyek beadására és megsemmisítésére vonatkozó rendeletét. A tanács megállapította, hogy ha a bankjegyek megsemmisítésére tényleg sor kerül, akkor Baján a lakosság óriási ínség elébe néz. Itt ugyanis a magyar katonaság folytonos szállásolása alatt minden adásvétel magyar pénzjegyekben történt. Az osztrák bankjegyek közpénztáraknál történő elfogadása egyenesen tilos volt. Mindennek az lett a következménye, hogy a város lakosainak nagyobb részénél a magyar bankjegyeken kívül egyéb pénz nincs, és ha ezt tőlük elveszik, akkor a közelgő tél miatt a legszükségesebb élelmiszerekkel sem tudják magukat ellátni, vagyis végső nyomor vár rájuk. Súlyos megpróbáltatások várnak a közintézményekre is, hiszen a városi pénztárban, az árvák tárában, a közkórházban sincs más pénz, sőt a város emiatt a városi cselédséget sem tudja fizetni, hasonlóképpen a Remete Szent Pálról elnevezett kórház 25 gyámoltját sem lesz képes eltartani. Mindezeknek a körülményeknek a figyelembevétele alapján a városi tanács arra kérte Latinovics Károly királyi biztost, hogy az 1840. évi tűzvész sebeiből még ki sem gyógyult Baja városát vegye hathatós pártfogásába. Addig is, amíg a MOL H 75 20.933/2157 H/1849. BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1849. és ir. 259/1849. - Az irat mellett találhatók Josef Grobois 7. és 12. számú német nyelvű rendeletei is.
