Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - Baja mint a hadsereg élelmezési, szállítási és hadfelszerelési bázisa

Petrovácz István tanácsnok az 1849. február 5-10-i tanácsülésen jelen­tette, hogy a katonaságnak nagy csapatokban a városon történt januári átvo­nulásakor 85 és fél mérő zabra volt szüksége, amelyet a városi főbíró megbí­zására 2 ft 36 kr-jával tudott megvásárolni. 507 Baja város csak 1849. április elején került ismét magyar kézre. Az ápri­lis 12-13-i közgyűlés megállapította, hogy a hadjáratok alatt az élelmiszere­ket vagy elfogyasztották, vagy elpusztították. Ugyanakkor a földművelőket a közszolgálatok miatt elvonták a termelőmunkától, sőt részben el is űzték őket a földjeikről. A közgyűlés az így kialakult helyzetben érdekelt az élelmisze­rek minél nagyobb mennyiségben történő előállításában. Ezért úgy határo­zott, hogy a bajai és a mátéházi határban fekvő ugarföldeket ebben az évben minden birtokos bevetheti anélkül, hogy ennek az elkövetkezendő évekre vonatkoztatva bármi következménye lenne. 508 Pál Antal főszolgabíró 1849. május 31-én arra szólította fel Baja város tanácsát, hogy tudósítsa őt a városban található gabonakészletekről. Az ennek kapcsán készült összeírás szerint Baja 12 tizedében ekkor 11 261 pesti mérő búza, 2546 pesti mérő árpa, 23 032 pesti mérő zab, 14 882 pesti mérő kuko­rica, továbbá 2787 pesti mérő köles volt található. 509 Haczell Márton kormánybiztos Bohári Ignác élelmezési főbiztost az 1849. június 3-án Szabadkán kibocsátott nyílt rendeletben azzal bízta meg, hogy Zomborban és Baján zabot vásároljon. A kormánybiztos felhívta a la­kosság figyelmét, hogy ha készpénzfizetés mellett vonakodnak a tulajdonuk­ban lévő zabot átengedni az állam részére, le fogják foglalni a készleteiket. A bajai tanács az 1849. június 8-i ülésén azzal a kéréssel fordult Haczell kor­mánybiztoshoz, hogy intézkedjen az állam részére történő zabvásárlásról, vagy oldja fel a tilalmat. 510 Haczell Márton június 5-én Szabadkáról azt jelentette Kossuthnak, hogy Baján több ezer pozsonyi mérő zabot sikerült vásárolni. A Zomborban lévő 8000 pozsonyi mérőre rúgó zabkészletet a bajai állami magtárba szállí­tották. Innen könnyen fel lehetne szállítani a felső táborba. A napokban a ke­reskedők 70 000 mérő zabot szállítottak Pest felé. Bács megyében zabot és gabonát készpénzért jutányosán lehet vásárolni, hitelbe azonban bajos, mivel az állam még 200 000 pengőforinttal tartozik Bács megyének az 1848. évi terményekért. 511 1848 szeptemberében, Jellacic készülődésének hírére felgyorsult a to­borzás folyamata, hiszen egyértelművé vált, hogy a katonai összecsapás nem lesz elkerülhető. Az egyéb terhek mellett a szállítás gondja is a lakosságra nehezedett. A tábori bizottmány már az 1848. szeptember 11-i újverbászi ülésén úgy látta, hogy enyhíteni kell a népre nehezedő fuvarozás terhét. Ennek érdekében Thurszky Ferenc megyei főszámvevő utazási tervet készí­507 BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1849. 70/1849. 508 BKMÖL IV. 1101 Közgy. jkv. 1847-1849. 25/1849. 509 BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. jkv. 1849. és ir. 168/1849. 5,0 BKMÖL IV. 1007 Tan. törv. ir. 194/1849. 511 MOL H 2 OHB ir. 7899/K/1849.

Next

/
Thumbnails
Contents