Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 1. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

TANULMÁNY - Katonai események - Baja mint a hadsereg élelmezési, szállítási és hadfelszerelési bázisa

Putnik Béla figyelmeztette Vetter altábornagyot az északról fenyegető veszélyre, és kérte a bajai helyőrség megerősítését. Vetter utasította Guyont, hogy Zámbelly ezredesnek küldjön 6 ágyút, azzal megakadályozhatja az ellenség előnyomulását. Zámbelly azonban már július 26-án elhagyta Baját. 27-én már Almáson volt, és csatlakozott Dembinski seregéhez.

494 Zámbelly ezredes tudott a császári hadsereg közeledéséről. Már 1849. július 24-én étesítette Török János zombori térparancsnokot, hogy a Kalocsa felől közeledő császári had elől Zomborba fogja küldeni a bajai hídkészletet. Közben azonban a kormánytól azt a parancsot kapta, hogy vonuljon Szegedre. Zámbelly a parancsnak engedelmeskedve elhagyta Baját, július 28-án már Szabadkán volt.

495 A hajóhíd Zomborba küldésére nem maradt ideje, de hogy ne jusson az ellenség kezére, kivonulása előtt a nagyobb részét elsülylyesztette.

496 Ramberg tábornagy július 28-án Kiskunhalasról jelentette Kecskemétre, a III. hadtest főparancsnokságának, hogy hadtestével bevonult Halasra, ahol tábort ütött. A tábornagy gróf Althann ezredes bajai egységét július 29-én Mélykútra rendelte. Jelezte, hogy a bajai hadtesthez tartozó csapatok július 27-én a legnagyobb pánikban vonultak át Halason.

497 A Haynau seregének jobbszárnyát képező III. hadtest Ramberg vezetésével július 29-30-án megszállta Szabadkát és Baját.

498 Zámbelly szerint a Baját megszálló császári erő 1500 emberből és 6 ágyúból állt.

499 A Zámbelly Lajos huszár ezredes parancsnoksága alatt álló bajai dandár július 31-én vonult be 2000 emberrel és 6 ágyúval a szegedi sáncok közé.

500 Baja, mint a hadsereg élelmezési, szállítási és hadfelszerelési bázisa Baja városnak a táborba vonult nemzetőrök és a városon átvonuló haderő számára kenyeret, lisztet, zabot, szénát, lovat és fuvart kellett adni, szükség esetén ezen felül szállást is. Ezek mennyiségéről nincsenek pontos - főként pedig összesített - adatok, ezért az alábbiakban csupán néhány jellemző ilyen tartalmú iratból idézünk. THIM József, 1887.263. Uo. 263.; THIM József, 1896. I. k. 551-552.; BREIT József, 1898. III. k. A Nyári Hadjárat. 231.; OLCHVÁRY Ödön, 1901. 231.; BOROVSZKY Samu, (1909). II. k. 231.; RAPCSÁNYI Jakab dr., 1934. 154.; KISS Z. Géza, 1989. 256. BREIT József, 1898. III. k. A Nyári Hadjárat 237. HL VII. C 203 40/321/1849.; IVÁNYI István, 1886. 478.; BOROVSZKY Samu, (1909.) II. k. 231. IVÁNYI István, 1886. 478.; BREIT József, 1898. III. k. A Nyári Hadjárat 238.; NAGY SZEDER István, 1936. 154.; KLÖM XV. k. 1955. 806. THIM József, 1887. 264. GELICH Rikhárd, é. n. III. k. 814.; VASS László, 1998. 248. - Vass szerint Zámbelly 1849. július 29-én ért Bajáról Szegedre.