1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
DOKUMENTUMOK
A Népújság 1 tudósítása a Hírős Hét keretében tartott értelmiségi ankétról Kecskemét, 1956. október 7. Értelmiségi ankét Kecskeméten A Hírős Hét rendezvényei között szerepelt a kecskeméti értelmiségi ankét is. Az ankétot pénteken 2 délután 6 órakor a megyei tanács kultúrtermében tartották meg. Az ankéton részt vettek megyénk és városunk politikai és közéleti vezetői Daczó József elvtárssal, a megyei pártbizottság első titkárával az élen. Már több mint 500 értelmiségi szorongott a teremben, amikor Tóth László, a kecskeméti népfront bizottság elnöke megnyitotta az ankétot, felkérvén Mód Aladárt, a TTIT országos központjának főtitkárát, hogy tartsa meg vitaindító előadását. Mód Aladár előadásának bevezető részében arról beszélt, hogy hazánkban az értelmiség hogyan fogadta a Központi Vezetőség határozatát az értelmiségről. Megállapította, hogy a párt értelmiségi határozatát országszerte örömmel fogadták, mert az sok fájó kérdést tisztáz. A határozatból kitűnik, hogy értelmiségünk egyenrangú a munkásosztállyal és a dolgozó parasztsággal. A munkásosztály vezető szerepének mechanikus értelmezésének az volt a következménye, hogy sokan nem látták tisztán, hol az értelmiség helye. Az értelmiségi határozat erre elvileg helyes és világos választ adott. Az előadó a továbbiakban rámutatott arra, hogy a dogmatizmus, szektariánizmus milyen bajokat okozott az országban. Hangoztatta, hogy alkalmazzuk alkotóan a marxizmust, leninizmust, mert a marxizmushoz mindenki hozzászólhat, az nemcsak egy szűk körű szektás kör privilégiuma. Mindenki szabadon és félelem nélkül nyúlhat a marxizmus-leninizmus kérdéseihez. A dogmatizmus a tudomány megmerevedéséhez vezet. A tudományt csak szabadsággal és demokráciával tudjuk fejleszteni. Idézte Lenint, aki a kultúra, a tudomány fejlesztése nélkül el sem tudta képzelni a szocializmus építését. Ez a lenini felfogás, hogy kultúrával, tudománnyal építsük a szocializmust, nem taktika, hanem alapvető probléma. Lenin nem egy ízben figyelmeztetett, hogy erőszakkal nem lehet új világot építeni. Tudásra van szükség és ezt csak tanulással, tanulással és tanulással szerezhetjük meg. 1953 óta megújulás tapasztalható a munkásmozgalomban. Új utat, új módszert keresünk a szocializmus építésében. A határozat után tisztán látjuk az utat és azon következetesen megyünk előre. Az értelmiségi határozat végrehajtásánál azonban ne feledjük el, hogy nem szüntethetjük meg egy csapásA Magyar Dolgozók Pártja Bács-Kiskun Megyei Bizottsága és a Megyei Tanács napilapja volt az 1956-tól megjelent Népújság. (A lap előzménye: a Bács-Kiskun megyei Népújság, 1950 és 1956 között.) Vagyis 1956. október 5-én.
