1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY
A megyében összesen 255 alapszervezet volt 3982 taggal. 180 Ez 15%-a az október előttinek, amikor 799 alapszervezet létezett 22 000 taggal. Önállóan szinte sehol sem alakult pártszervezet, az átlépők többsége a szegényparasztságból, a téeszek volt MDP-tagjaiból került ki. A középparasztság és az egyéni parasztság kevésbé képviseltette magát, ők még reménykedtek a parasztpárt megalakulásában. Legrosszabb helyzetben éppen a munkások körében, a gyárakban, az üzemekben voltak. Hasonló volt a helyzet az értelmiség körében. Korábban legalább a falusi tanítók körében értek el eredményeket, most ők is távol tartották magukat a párttól. A párt és állami alkalmazottak közül a munkás és szegényparaszt származásúak zöme viszont átlépett. 181 A pártszervezést gátolta, hogy az üzemekben fejtették ki a legnagyobb ellenállást a kommunistákkal szemben, a szervezőmunka többnyire abbamaradt a megalakulással, a létrejött alapszervezetek nem működtek. A szervezést irányítani hivatott pártapparátus szervezettsége is hagyott kívánni valót maga után: a 281 politikai munkatárs közül 87 távozott, és csak négy újat sikerült beállítani. Az apparátusból kikerült kádereket igyekeztek a fegyveres erők felé orientálni. 182 Az új tagok beszervezése érdekében különös gondot fordítottak az üzemekre, pártszervezőket küldtek ki a 10 legnagyobb üzembe, akik állandóan ott tartózkodtak. Látogatták a régi párttagokat, akiknek fontos szerepet szántak az agitációban. Az agitációs-propaganda részleg feladatául tűzték ki, munkatervet dolgozzon ki a hatékonyabb tagszervezés érdekében. A sajtó feladata a párt népszerűsítése és a forradalom besározása volt. A községekbe egy-egy hétre állandó pártszervezőket osztottak be, az itteni kis szervezetek összevonására törekedtek, hogy „ne osszák meg a kommunisták erejét". Igyekeztek gondoskodni arról, hogy a széthullott alapszervezetek megüresedett pártházait ne adják fel. 183 A következő év februárjában már 434 alapszervezet működött 6811 taggal, akinek 5%-a, 374 fő, teljesen új volt. 184 A megyei aktívaértekezleten elhangzott beszámoló már arról beszél, hogy februárban „tömegével voltak pártnapok, pártgyűlések, megbeszélések". A párt az ifjúság megszerzéséről sem mondott le, noha megállapították, hogy a diákok az „ellenforradalom" befolyása alá kerültek Kecskeméten és Baján. Ennek ellensúlyozására erős, világos programú marxista-leninista ifjúsági szervezet létrehozását határozták el. Ez lett a KISZ, a párt ifjúsági szervezete. 1 Borsodi Gyögy: A pártszervezés helyzete a megyében. 1956. december 15. In: Válogatott dokumentumok a párt újjászervezésének és megszilárdításának történetéhez Bács-Kiskun megyében. 1956. november-1957. szeptember. Szerk.: Bársony Ferenc. Kecskemét. 1983. 43-47. p . 181 Borsodi Gyögy: A pártszervezés helyzete a megyében. 1956. december 15. In: Válogatott dokumentumok a párt újjászervezésének és megszilárdításának történetéhez Bács-Kiskun megyében. 1956. november-1957. szeptember. Szerk.: Bársony Ferenc. Kecskemét. 1983. 43-47. p . 182 Uo. 183 Ezeknek klubjelleget akartak kölcsönözni. Tekepályával, házi borkiméréssel igyekeztek fokozni az agitáció erejét (!). 184 Molnár Frigyes beszámolója a megyei aktívaértekezleten 1957. márc. 7. In: Válogatott dokumentumok a párt újjászervezésének és megszilárdításának történetéhez Bács-Kiskun megyében. 1956. november-1957. szeptember. Szerk.: Bársony Ferenc. Kecskemét. 1983. 71-88. p.
