1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)

ÉLETRAJZOK

sen a Petőfi-szobornál elszavalta Petőfi Sándor Forradalom c. versét. Az ideiglenes városi forradalmi bizottság megválasztásán a diákság képviselőjeként volt jelen, a testület tagjává választották. Október 29-én az iskolatanács tagja lett. Október 30-án beválasztották a végleges forradalmi bizottságba is. A Nagy Imréhez felterjesztendő memorandumhoz ő fogalmazta meg a diákság követeléseit. Tagja volt a nemzetőrségnek. November 4-e után röpcédulákat terjesztett. 1957. március 15-én diáktársai körében szorgalmazta, hogy tartsanak felvonulást. 1957 májusában tartott ballagási beszédében burkoltan magasztalta a forradalmat. 1957. június 20-án Fekete Pált a rendőrség kihallgatta, július 27-én pedig letartóztatta. A Kecskeméti Megyei Bíróság 1958. március 19-én 6 hónap börtönre és 1000 Ft vagyonelkobzásra ítélte. Ferencz Béla: 1924. június 22-én született Litkén. Anyja neve: Szabó Mária. Családja földművelésből élt, nyolcan voltak testvérek. Öt elemit, majd magánúton négy polgárit végzett. 1950-től a Műegyetem esti tagozatára járt, 1954-ben szerzett közlekedésmérnöki diplomát. 1956-ban került a MÁV Kecskeméti Pályafenntartási Főnökségéhez szakaszmérnökként. 1955-től 1956 októberéig tagja volt az MDP-nek. 1956. október 26-án részt vett munkahelyén a kommunista jelképek eltávolításában, társaival fekete koporsót készítettek, amibe beletették Sztálin és Rákosi képét, majd elégették. 1956. október 29-én a pályafenntartási főnökség munkástanácsának vezetője lett. Október 30-án követeléseket állítottak össze, melyeket másnap felolvastak a dolgozók előtt. A kompromittálódott párttagokat elbocsátották vagy alacsonyabb munkakörbe helyezték. Vezetésével a vasutas munkástanács Kecskemét egyik fontos politikai szervezete lett a forradalom alatt. 1956. november 5. és 20. között Tatabányán tartózkodott, majd visszatért Kecskemétre, részt vett a munkástanácsok ellenállásban, a területi munkástanácsok szervezésében. A december 11-12-i sztrájk és a tüntetések egyik szervezője volt. 1957. február 2-án elbocsátották. 1957. április 30. és május 16. között közbiztonsági őrizetben, utána előzetes letartóztatásban volt. A Kecskeméti Megyei Bíróság 1957. október 30-án 3 év 6 hónap börtönbüntetésre, 1000 Ft vagyonelkobzásra és 3 év jogvesztésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1958. augusztus 26-án 2 év 6 hónapra csökkentette a büntetést a mellékbüntetések változatlanul hagyásával. Gács Imre: 1916-ban született Balatonfüreden. Anyja neve: Kovács Veronika. 1945 előtt csendőr volt. A forradalom alatt Kerekegyházán a községi nemzetőrség parancsnoka volt, de november l-jén lemondott erről a tisztségről. Gara Sándor: 1930-ban született Kecskeméten. Anyja neve: Bende Erzsébet. Gimnáziumi érettségit tett, gépkocsivezetőként dolgozott a TEFU Vállalatnál. A munkástanács tagjaként delegálták a megyei forradalmi bizottságba, ahol az intézőbizottság tagjává is megválasztották. Büntetőeljárás nem indult ellene jogosítványát azonban bevonták, és csak 1959-ben kapta vissza újra.