1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)

1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY

zott a megye 109 ipari vállalatában, üzemében. 1949-ben az iparban foglalkoztatottak 2,8%-a élt a megyében, 1957-re ez a részesedés 2,3%-ra csökkent.

9 1956-ban a földterület túlnyomó többsége, 66,4%-a az egyéni gazdák kezében volt, a téeszek a földterület 33,6%-án gazdálkodtak.

10 Ebben az időszakban zajlott a parasztság elleni „totális háború". 1950-52 között volt az erőszakos téesz-szervezés első nagy hulláma, a kuláknak nyilvánított egyéni gazdálkodók szovjet mintájú likvidálása. A rendkívül erős elnyomással sem sikerült azonban a parasztságot a kollektív gazdaságokba terelni. 1956. január l-jétől 25%-kal növelték az egy holdra eső adóterhet, így a parasztság bevétele ebben az évben 30-40%-kal csökkent.

11 Annak ellenére, hogy a téeszek jelentős állami támogatásban részesültek, és átlagban jobb minőségű földeken termeltek, az egyéni gazdálkodók mégis magasabb terméshozamokat értek el. A mezőgazdaság elhanyagolása, a téeszesítés, a tanyavilág tudatos elsorvasztása nagymértékben hozzájárult a lakosság tömegeinek városokba, ipari központokba való áramlásához és az ingázás kialakulásához. Ez a széles réteg főként szakképzetlen betanított és segédmunkás lett új lakóhelyén. Mivel Kecskemét jelentős katonai központ volt ebben az időszakban, és a forradalom alatti eseményekben is jelentős szerepet játszott a hadsereg, ennek helyzetéről is szót kell ejteni. Kecskeméten állomásozott a 3. hadtest parancsnoksága és több alakulata. További egységei pedig a következő településeken helyezkedtek el: Baja, Kalocsa, Jánoshalma, Kiskőrös, Kiskunhalas, Kiskunmajsa, Orgovány, Szabadszállás, Táborfalva, Örkénytábor, Nagyatád, Lenti, Nagykanizsa, Vázsony, Pécs, Szolnok, Szeged, Szentes, Csongrád.

12 Az alakulatok elhelyezkedéséből is látszik, hogy a hadtest egy délről jövő jugoszláv támadás kivédésére készült fel. Ez a doktrína a jugoszláv kapcsolatok javulása miatt érvényét vesztette, a déli védelmi vonalakat éppen ekkoriban számolták fel, a határ menti területeket pedig visszaadták a mezőgazdaságnak.

13 A 3. hadtest kötelékébe három hadosztály tartozott, megközelítően 30 000 fővel, ami igen jelentős katonai erőt jelentett. Minden fegyvernem képviseltette magát benne, kivéve a légierőt. Ez sem hiányzott azonban Kecskemétről, ugyanis az itteni repülőtéren állomásozott a 66. vadászrepülő hadosztály. A megyében további katonai alakulatok is voltak, amelyek nem tartoztak a hadtest kötelékébe. Kecskeméten jelentős számú szovjet haderő is volt. Még a jugoszlávokkal való konfrontáció idején a szovjetek egy hadosztályt telepítettek ide, mégpedig Rákosi Mátyás kifejezett kérésére. Bács-Kiskun megye gazdasági és kommunális fejlődésének 25 éve. Szerk.: Körösi Gáspár. Kecskemét. [1970.] 22. p. Bács-Kiskun megye legfontosabb statisztikai adatai. 1956. Kecskemét. 1957. 83. p. BKMÖL XXXV. 1. Az MKP-MDP-MSZMP iratok gyűjteménye (a továbbiakban: XXXV. 1.). 36. fond Az MDP Bács-Kiskun Megyei Bizottságának iratai (a továbbiakban: 36. fond). 1. cs. 35. ő. e. Kahler Frigyes-M. Kiss Sándor: Az erőszakszervezetek és a forradalom. In: Kortárs, 40. évf. 8. sz.(1996) 76-93. p. Sortüzek, megtorlás, menekülés, 1956-1957. Szerk.: Kahler Frigyes. Lakitelek. 1996. 3. jelentés. 5-10. p.