1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)

ELŐSZÓ

ságából következhet. Elnevezésüket teljesnek tűnő név esetén mindig intéz­ménynévszerűen írtuk. Itt kell megjegyezni, hogy többek között nagyon hiá­nyoznak a kötetből Kecskemét Város Forradalmi Bizottságának jegyzőköny­vei, amelyekre eddig nem sikerült rábukkanni. A forradalmi fegyveres szer­vezetek: a nemzetőrségek, gyárőrségek, üzemőrségek, faluőrségek, forra­dalmi katonai tanácsok iratai is meglehetősen hiányosak, ám a fennmaradt és a kötetben közölt dokumentumok jellemző képet adnak működésükről. Ezek az iratok többnyire tagnévsorok, szolgálati beosztások, átvételi elismervé­nyek. A forradalmi rétegszervezetek, így az ifjúság, a diákok, a pedagógusok, a kisiparosok és a parasztság különböző érdekvédelmi szervezetei, valamint az újjáalakuló pártok bejelentései, közleményei, felhívásai szintén helyet kaptak a gyűjteményben. A másik oldal, a Magyar Dolgozók Pártja, a szerve­ződő Magyar Szocialista Munkáspárt, a Kádár Jánoshoz hű szervezetek és a rendőrség irataiból közleményeket, felhívásokat, röplapokat, szovjet várospa­rancsnokok által kiadott parancsokat válogattunk be a kötetbe. Forrásgyűjteményünkben sajátos együttest alkotnak a forradalom alatt Kecskeméten működő Szabad Katona József Rádió dokumentumai - az egy­kor elhangzott közleményekből, híradásokból tettünk közzé jó néhányat -; a megye ötvenhatos sajtója: az 1956 őszén két szám erejéig megjelent Kecs­keméti Lapok, a bajai fiatalok által szerkesztett Októberi Ifjúság, a Kalocsa és Vidéke, a Népújságból lett Petőfi Népe cikkei pedig még változatosabbá teszik a források sokaságát. Az okmánytárat egy, a levéltári História Domus­ból származó szubjektív beszámoló zárja, amely a forradalmat kívülről figyelő, a múlt emlékeit féltő levéltáros reflexióit közvetíti számunkra. Elsősorban a terjedelmi kötöttségekkel magyarázható, hogy kötetünkbe viszonylag csekély számban kerültek be 1957-es keletkezésű, a forradalom­mal és szabadságharccal kapcsolatos dokumentumok. Reméljük, a későbbi­ekben lesz módunk pótolni e közlésre szintén érdemes források publikálását, így az 1957-ből származó, azonos témára vonatkozó iratokat külön egység­ként kezelve az okmánytárat követő Függelékben helyeztük el. Az itt olvas­ható jelentések és kimutatások a megyében zajlott sortüzek és egyéb harci cselekmények áldozatait sorolják fel. Az okmánytárban és a Függelékben közreadott dokumentumok a fen­tebb már leírt módon: időrendi és azon belül a települések meghatározott sora szerinti rendben követik egymást. Minden dokumentumot sorszámmal és a tartalmát tükröző címmel láttunk el, a cím alatt feltüntettük keletkezésének helyét és időpontját. A források szövegét a mai akadémiai helyesírásnak megfelelően írtuk át. Külalakjukat igyekeztünk megtartani, a korabeli szö­vegformázásokat azonban elhagytuk. A dokumentumokat követő kurzívval szedett, apró betűs szövegrész tartalmazza minden esetben a forrás pontos lelőhelyét, és a fizikai megjelenésére vonatkozó információkat, kiegészítése­ket. Lábjegyzetben találhatók a szövegekre vonatkozó értelmező magyará­zatok és helyesbítések.

Next

/
Thumbnails
Contents