1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY
kástanács elnökeként kijelentette, hogy a sztrájkjogáról nem mondanak le, a Kádár-kormányt pedig nem látják megfelelő garanciának arra, hogy az ígéreteit teljesíti. 168 December 11-én kora reggel az üzemekben szavazásra tették fel a munkástanácsok a sztrájk kérdését, és a munkások többsége a sztrájk megtartása mellett foglalt állást. Szintén kora reggel Ferencz Béla és Bogdány Károly, a vasutas munkástanács vezetői körbejárták a nagyobb üzemeket és néhány iskolát. Egyrészt ellenőrizték, hogy fognak-e sztrájkolni, másrészt pedig értesítették a sztrájkról esetleg még nem tudó üzemeket. A gyárak és üzemek előtt többnyire szovjet tankok és páncélkocsik álltak. 169 Az üzletek zöme zárva volt. Fél 11-kor egy 30-40 főből álló csoportosulás keletkezett a Kossuth-szobornál. Egy lány elszavalta a Nemzeti dalt, elhangzott a Himnusz és a Szózat. 170 Néhány beszéd is elhangzott, Pullay Béla is szólt a tüntetőkhöz. 1 Aztán körülbelül 500 fő elindult a MÁV-állomás felé. A hamarosan 34000 fősre duzzadó tömeg a Rákóczi utcán vonulva Kossuth-nótákat énekelt. Az első sorban mentek a kecskeméti munkástanácsok vezetői. A Rákóczi utca végén a menet megfordult, és ismét a főtérre vonultak a tüntetők. A teljesen békés jellegű felvonulás körülbelül két óráig tartott. Egy 100-150 főből álló csoportosulás a Kinizsi Konzervgyárba ment, ahol az ottaniakat leállásra szólították fel. Azután ismét felvonultak a Rákóczi utcán. A karhatalmi szervek feloszlatásukra indultak, három szovjet tank is megjelent. Az egyik karhatalmista csoport például a városháza udvaráról rontott a tüntetőkre, akik azonban nem hátráltak meg, hanem visszaszorították oda őket. Ezután dördültek el a fegyverek, lőttek a karhatalmisták, és a szovjet tankok is tüzet nyitottak a levegőbe. Erre az emberek szétszéledtek, majd kis csoportokban újra összeverődtek. A tüntetők között sok diák és pedagógus is volt. A kijárási tilalom kezdetét 22 óra helyett 18 órára tette a hatalom, a tüntetők közül több embert letartóztattak. December 12-én kinyitottak az élelmiszerüzletek, de hamarosan be is zártak. A két konzervgyárban reggel felvették a munkát, de még délelőtt leálltak. Fél tíz táján ismét összejött a téren egy 400-500 fős tömeg, mire megjelent a rendőrség, a honvédség, a karhatalom és a szovjetek. Sortűzzel oszlatták fel a tömeget. Ekkor halt meg egy eltévedt golyótól Szabó János, a városi tanács egyik osztályvezetője, aki a pártbizottság erkélyén állt. Életét vagy egy szovjet sorozat, vagy egy karhatalmista golyója oltotta ki. 17 Délután 3 óra tájban azonban a Kossuth-szobor környékén megint 5-600 ember gyülekezett. Lövések dördültek újfent, 22 embert letartóztattak. Bakos István ipari tanulót délelőtt az Arany János utca sarkán egy karhatalmi tiszt BKMB B. 1237/1957. Nagy István és társai pere. Az 1958. február 14-i tárgyalás jegyzőkönyve, ítélet. BKMÖL XXV. 30/b. B. 1456/1957. Ferencz Béla és Bogdány Károly pere. Rendőrségi napi jelentések. Szerk.: Kajári Erzsébet. 1. 1956. október 23-december 12. Budapest. 1996. 483., 501. és 527. p. BKMÖL XXXII. 12. 7/a. Nem lehetetlen, hogy Szabó János halálában szerepet játszhatott valamilyen módon az a körülmény, hogy 1956. november 10-én egy beadványban feljelentette Méhész Árpádot, a városi tanács vb elnökhelyettesét, és Mező Mihályt, a vb titkárát. A feljelentésben „ellenforradalmi" cselekedetekkel és különböző visszaélésekkel vádolta őket. BKMÖL XXXV. 1. 1. fond 918. ö. e.
