1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY
bek pedig közösen választott egy képviselőt küldhettek a központi munkástanácsba. Utána konkrétan kijelölték, melyik vállalat hány főt delegálhat. Majd felszólították a megjelenteket, hogy a küldötteket minél hamarabb válasszák meg, lássák el megbízólevéllel, és küldjék be a központi munkástanács ülésére. A városi tanács vezetősége az ülést azonban nem engedélyezte, a meghívók kibocsátását megtagadta, ezért a városi munkástanács megalakítása így nem sikerült. Más adatok szerint a Bajai Központi Munkástanács megalakítása, amely ellenőrzése alá helyezte volna a tanácsot, a lépés célszerűsége körüli nézeteltérés, valamint a politikai akarat, elszántság hiánya miatt maradt A DECEMBERI SZTRÁJKOK Kecskeméten december 9-én a Katona József Gimnázium diákjai közül sokan sztrájkoltak, egyszerűen hazamentek az iskolából, az élen dr. Orosz László osztályával. A városi pedagógus szakszervezet december 10-én a tanítás folytatását határozta el, a járási szakszervezet viszont ellenkező határozatot hozott, így a Kecskeméti járás sok községében szünetelt az oktatás a 48 órás sztrájk idején. 164 December 10-én kora délután rendkívüli munkástanácsülésen tárgyalták az Alföldi Kecskemét Konzervgyárban a sztrájkfelhívást. Ezen az ülésen valószínűleg jelen voltak a város üzemi munkástanácsának vezetői is, és a sztrájk megtartása mellett döntöttek 165 A hangulat radikalizálódására jellemző, hogy december 10-én két diák, Dárdai Vilmos és Zombori Imre kormányellenes röplapokat ragasztott ki szerte a városban. Ezeket részben maguk készítették, részben pedig Dárdai Vilmos hozta Budapestről, Vörös Imre nevű évfolyamtársától. A röpcédulákat a Gépgyárnál, a nagyobb középiskoláknál, a Rákóczi úton és a piac környékén terjesztették. Itt fogták el őket a rendörök. A cédulákon a kormány és a szovjet megszállás ellen szólaltak fel, sajtóbojkottra és sztrájkra buzdítottak, párhuzamot vontak 1848 és 1956 között, az elesettek tiszteletére szólítottak fel. Az orosz katonák is találkozhattak egy hozzájuk szóló, anyanyelvükön írt röplappal, melyben a szemükre vetették, hogy igazságos forradalmat nyomtak el. 1 6 A megyében a Nagybudapesti Központi Munkástanács betiltása miatt meghirdetett 48 órás sztrájk tulajdonképpen 72 óráig tartott, ugyanis a Bajai Gyapjúszövetgyár munkásai már december 10-én sztrájkba léptek, és másnap a többi bajai üzem is követte őket. 167 Nagy István, ekkor már a végleges munGergely Ferenc: Baja, 1956. Baja, 1997. 97. p. BKMÖL XXV. 30/b. B. 1490/1957. dr. Orosz László pere. BKMÖL XXV. 30/b. B. 393/1958. Lázár Ákos pere. BKMB B. 587/1957. Dárdai Vilmos és Zombori Imre pere. Dárdai műegyetemi hallgató volt, Zombori pedig ipari tanuló. A kecskeméti bíróság 6 és 4 hónapra ítélte őket, másodfokon viszont 3 és 2 év lett a büntetésük. BKMB B. 1237/1957. Nagy István és társai pere. Az 1958. február 14-i tárgyalás jegyzőkönyve. Bogács Géza tárgyalási vallomása. 267-269. p.
