1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)

1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY

„Mond-ja fiatalember magának van-e kenyere? Mire azt választ kapta, hogy nincsen. Látja, nekem van, és ha a munkát nem vennék fel, későbben is lenne, mégis a munka felvétele mellett foglalok állást."

153 Óriási felháborodást váltott ki Antóny ezen kijelentése, mire közölte, hogy a jövőben semmilyen megbízatást sem vállal. Nagy István ismét beszámolt a Marosánnál lezajlott tárgyalásról, és a fővárosban tapasztaltak alapján Nagy István is a munka felvétele mellett foglalt állást. Sokan hevesen ellenezték ezt, dr. Szabó László a helyéről felugorva árulónak nevezte Nagy Istvánt, kijelentette, hogy a sztrájkot a munkások megszavazták, és csakis egy újabb szavazás dönthet a munka felvételéről is, egy ember nem határozhat erről egyedül. A gyűlés résztvevői úgy döntöttek, hogy a budapesti üzemek álláspontjától teszik függővé a munka beindítását. Ezért egy újabb küldöttség összeállításáról döntöttek, amelyik a fővárosba utazik az ottani nagyobb üzemekbe.

154 A frissen kinevezett Vincze Ferenc így látta az akkori helyzetet: „Miután a városi tanács vb-elnökségét átvettem, a tanács az első időszakban csak papíron működött. Abban az időben az ügyeket a munkástanács városi bizottsága intézte. Ez a bizottság irányította a városban az életet. Antóny János a munkástanácsokkal tárgyalt, olyan feladatokat kapott, amiket a munkástanács a tanácsnak nem tett volna meg."

155 Az üzemekben szavazást tartottak a sztrájk folytatásáról, a Posztógyárban a munkások túlnyomó többsége mellette szavazott.

156 Kijelentették, hogy akkor veszik fel a munkát, ha az eddigi követeléseiket teljesítik, és a budapesti munkásság többsége is a sztrájk abbahagyása mellett dönt. November 19-én a szovjet városparancsnok azonban összehívta a munkástanácsok vezetőit, és minden kommentár nélkül megparancsolta, hogy vegyék fel a munkát. Ellenkező esetre letartóztatásokat és üzembezárásokat helyezett kilátásba. Ekkor Antóny János kijelentette: „Látják, ha pár nappal ezelőtt tett javaslatomat elfogadták volna, most emelt fővel dolgozhatnánk, most pedig dolgoznunk kell."

157 A sztrájk mellett való kitartásnak azonban volt politikai eredménye a bajai munkástanácsok számára. November 20-án ülést tartott a városi tanács vb, amelyen a szovjetek követelésére kiegészítették a testületet a forradalom néhány vezetőjével, majd december l-jén a városi tanácsgyűlésbe került be a nemzeti bizottság körülbelül húsz tagja. November 20-án jelen volt a vb-ülésen Török László a megyei tanács által kiküldött biztos, Házi Jenő vezérőrnagy, valamint a forradalom több bajai vezetője is. Török László közölte, hogy az ülés célja Osztermann Béla felmentése, amit a megyei tanács szóbelileg már meg is tett. További napirendi pont néhány vállalati igazgató felmentése, és újak kinevezése. A részletes ismertetést dr. Antóny Jánosra, a nemzeti bizottság elnökére bízta. 0 elmondta, hogy a vb-elnöki posztot Vincze Ferenc kapta, és BKMB B. 386/1957. dr. Antóny János pere. Az 1958. július 22-i tárgyalás jegyzökönyve. Antóny János tárgyalási vallomása. 18. p. BKMB B. 1237/1957. Nagy István és társai pere. ítélet. BKMB B. 386/1957. dr. Antóny János pere. Az 1958. július 23-i tárgyalás jegyzökönyve. Vincze Ferenc tárgyalási vallomása. 62. p. Gergely Ferenc: Baja, 1956. Baja. 1997. 96. p. BKMB B. 386/1957. dr. Antóny János pere. Az 1958. július 22-i tárgyalás jegyzökönyve. Antóny János tárgyalási vallomása. 18. p.