1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)

1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY

ban a testület dr. Antóny János vezetésével kénytelen-kelletlen együttműködött a visszatérő kommunista hatalommal. Dr. Vágvölgyi Ferenc november 7-én mondott le a tanácselnöki (polgármesteri) tisztségéről, és ekkor Osztermann Béla, az előző vb-elnök elfoglalta a helyét. A szovjetek egyébként már érkezésükkor hozták magukkal Nagy István munkásvezetö letartóztatási parancsát, de a helyzet ekkor még nem volt erre alkalmas. November 6-a körül a szovjet parancsnok összehívatta a tanácsházára a munkástanács-elnököket, hogy rábírja őket a munka felvételére, amit azok megtagadtak. A mögöttük álló munkásság minden szavazáson, amit ekkoriban rendeztek, a sztrájk folytatása mellett foglalt állást. A Gyapjúszövetgyárban, a megye legnagyobb ipari üzemében november 7-én alakult meg a végleges munkástanács, amelyik egy négypontos kiáltványt állított össze: „A Bajai Gyapjúszövetgyár a sztrájk folytatása mellett foglal állást annak leszögezése mellett, hogy a kapitalista és nagybirtokos félhűbéri államrendszer visszaállítását nem akarja. Ezzel szemben a következőket követeljük: (...)- A szovjet hadsereg azonnal szüntesse be a harcot, és azonnal kezdjék meg a kivonulást az ország területéről. - A dolgozók a Kádár-kormányt nem ismerik el. A nép által választott Nagy Imre-kormány mellett foglalnak állást. - Követeljük a Nagy Imre-kormány által elfogadott pontok maradéktalan teljesítését. - Továbbra is követeljük a semlegesség kimondását, a Varsói Szerződés felbontását. "

140 November 8-án a munkástanácsok és a nemzeti bizottság vezetői tárgyalást folytattak a szovjet városparancsnokkal. A szovjeteknek az volt a céljuk, hogy a munka felvételére rábírják a munkásokat.'

41 Dr. Antóny János volt a gyűlés levezető elnöke, az elnöki asztalnál, a szovjet tisztek mellett ült. Antóny János bejelentette a gyűlés célját, majd felkérte a megjelenteket, hogy énekeljék el a Himnuszt. Utána ismertette a nemzeti bizottság eddigi tevékenységét, és a városi eseményeket. Kijelentette, ha a küldöttek bizalmát elvesztette volna a nemzeti bizottság, úgy jogukban áll azt visszavonni. Szerinte a szovjet parancsnok nem akar a város belső ügyeibe beavatkozni. „Hogy mi lesz, azt nem tudom, de egyet tudok, ha a magyar nemzetet akarják elpusztítani, az nem fog sikerülni." Nagy István a megye és a város legnagyobb üzeme, a Gyapjúszövetgyár nevében kijelentette, hogy nem veszik fel a munkát. Antóny János felajánlotta a maga és a nemzeti bizottság lemondását, de ezt sem a szovjet parancsnok, sem a munkástanácsok küldöttei nem fogadták el, és elhatározták, hogy küldöttséget menesztenek a kormányhoz, hogy követeléseiket ismertessék.

142 November 10-én a sztrájkbizottság, amelyet a városi munkástanács egyik formájának tekinthetünk, összehívta a munkástanácsok képviselőit. Baján egyébként november 4-ére hirdették meg a városi központi munkástanács megalakítását az üzemek, de erre a szovjet táBKMB B. 1237/1957. Nagy István és társai pere. ítélet. BKMB B. 386/1957. dr. Antóny János pere. Az 1958. július 22-i tárgyalás jegyzökönyve. Dr. Antóny János tárgyalási vallomása. 16. p. Gergely Ferenc: Baja, 1956. Baja. 1997. 94. p.