1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY
megjelenő Gombos Aladárt és Fekete Miklóst azonban Bognár Ferenc eltávolította a teremből. Pullay Béla még november második felében tárgyalt a pártbizottságon a munka felvételéről és a fegyelem helyreállításáról. A pártbizottság ezeket a kérdéseket akarta tárgyalni a Cifrapalotában. A gyűlést tehát előre megbeszélt programmal hívták össze, ez azonban nem volt azonos a pártbizottság programjával. Körülbelül 100-150 személy gyűlt össze, az alakuló gyűlés levezető elnöke Bíró Sándor, a Lakatosipari Vállalat munkástanácsának elnöke volt. 132 Többen szót kaptak. A Budapestről leküldött szervező, Nemeskéri József felszólalásában támadta a szovjeteket és a Kádárkormányt. Felszólította a munkástanácsokat, hogy igyekezzenek gátolni a pártszervezést az üzemekben, szorgalmazzák a rákosisták eltávolítását és a szovjet csapatok kivonását. Utána ismertette a Központi Munkástanács álláspontját. Pullay Béla elmondta, hogy most élhet mindenki a szólásszabadsággal, szintén követelte az oroszok kivonulását és a többpártrendszer engedélyezését. Hangoztatta, hogy a munkástanácsoknak nyilvánosságra van szükségük, ezért javasolta, hogy kérjenek egy oldalt a Petőfi Népétől, hogy ismertetni tudják az olvasókkal a területi munkástanács közleményeit. Ezután ismertette a hallgatósággal a Kecskeméten nagy felháborodást keltő Kocher-ügy részleteit és fejleményeit 1 " 53 . Utána közölte, hogy céljuk a megyei munkástanács létrehozása, a tanácsok újraválasztása, a rendőrség, a bíróság és a párt ellenőrzése, felülvizsgálata, a rákosisták eltávolítása. Külön karhatalmat javasolt felállítani a munkástanácsok számára, mégpedig úgy, hogy a munkástanácsok által javasolt munkásokat felfegyverzik. Amint látjuk, meglehetősen ambiciózus politikai programot fogalmazott meg, gyakorlatilag a hatalom teljes vertikumának felügyeletét követelte a munkástanácsnak. Ezután B. Hajagos Károly felolvasta a sajtóbojkottra felszólító röpcédulát. Bognár Ferenc felszólalásában felvázolta a forradalom kitörése óta eltelt időszak eseményeit. Javasolta, hogy hozzanak határozatot, amely kitiltja az MSZMP szervezeteit az üzemekből. Nagyjából ekkor érkeztek meg azok, akiket megtévesztett Dallos elterelő hadművelete, és mégis a megyei tanácson gyülekeztek. Valószínűleg Dallos Ferenc is ekkor jött meg, a neki szegezett vádak ellen azzal védekezett, hogy tévedés történt, a tanácsnak nem állt szándékában szabotálni a területi munkástanács megválasztását. 134 Vlacsil Tibor rákosistának 132 ÁBTL3. 1.9. V-150364. 56. p. 133 A megyei tanács a december 5-i vb-ülésen tárgyalta az ügyet. Kocher László vb-elnökhelyettes itt elmondta, hogy a november 4. utáni pesti utazása nagyon megviselte az idegeit. Fenntartotta véleményét, hogy az állam a munkásosztály rovására gondoskodott a pedagógusokról, a gyászlobogók kitevését pedig provokációnak nevezte. Hangsúlyozta kommunista meggyőződését, de nem tartotta magát magyarellenesnek. Szűcs Béláné vb-tag is úgy vélte, hogy a pedagógusok kommunistaellenes hangulatot keltettek. A pedagógusok képviselője, dr. Rakó István követelte a kompromittálódott vezetők leváltását, sikerült is Kocher felfüggesztését elérnie. Ij4 BKMB B. 1157/1957. Pullay Béla és társai pere. Az 1958. november 25-i tárgyalási jegyzőkönyv. Dallos Ferenc tanúvallomása. Érdekesség, hogy Dallos például Pullaynak is küldött meghívót a tanácsra. Pullay reggel át is ment, de nem tudott Dallossal tárgyalni. Vlacsil Tibor az 1958. november 14-i tárgyalási jegyzőkönyvben állítja, hogy a Cifrapalotában elmondta az összegyűlt küldötteknek, hogy Dallos akarta megakadályozni a területi munkástanács gyűlését.
