1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)

1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY

voltak a szovjetekkel is tárgyalni. Több ilyen találkozó is volt, amelyeken a munkástanácsok képviselői a fiatalok elhurcolásának, a letartóztatásoknak és a szovjet katonák garázdálkodásainak beszüntetését követelték.

121 A szovjetek minden engedmény feltételeként a sztrájk abbahagyását szabták.

1 November 15-én Nagy Sándor, Karazsia László és Vlacsil Tibor gépkocsival Budapestre utazott, a Központi Munkástanács (KMT) másnapi ülésére. Ezen, a sztrájkjog fenntartása mellett, a KMT felhívta a munkásokat a munka felvételére. Rácz Sándor a rádióban is felolvasta a felhívást. November 16án

123 pénteken reggel a Cifrapalotában gyűlést tartott a városi forradalmi munkástanács, amelyen körülbelül 40-50 fő jelent meg. Ez valószínűleg a harmadik ilyen gyűlés volt. Megjelent a város szovjet katonai parancsnoka is. A Lakatosipari Vállalatot Nagy Sándor, Bíró Sándor és Karazsia László képviselte, akik az ülés közben értek vissza a KMT tanácskozásáról, és tájékoztatták a megjelenteket az ott történtekről. A tanácskozás résztvevői elhatározták, hogy csatlakozva a pesti felhíváshoz, felveszik a munkát november 17-től. Döntöttek az ügyben, hogy rendszeressé teszik a kapcsolatot a Központi Munkástanáccsal, tájékoztató anyagokat hoznak és írásbeli vagy szóbeli utasításokat kérnek. Határoztak arról is, hogy megyei munkástanácsot hoznak létre, ennek előkészítéseként a jelenlévő vidéki küldötteket felhívták, hogy jelöljenek képviselőket a területi munkástanácsba. November 21-én a KMT két nappal korábbi felhívása értelmében küldöttség ment Kecskemétről a Központi Munkástanácshoz, a Nemzeti Sportcsarnokba, az Országos Munkástanács megalakítására. A Nemzeti Sportcsarnokot szovjet páncélosok vették körül, ezért a gyűlést az Akácfa utcába tették át. A kecskeméti munkástanácsokat Vlacsil Tibor és Nagy Sándor képviselte. A hozzászólók főként újságot és adásidőt követeltek a rádióban. Vlacsil Tibor is felszólalt, hogy nyersanyaghiány miatt nem tudnak dolgozni. Egy memorandumot kaptak, amelyet aztán a kecskeméti üzemekben terjesztettek. Nagy Sándor a vállalatánál beszámolt az útról, Bíró Sándor, Balogh Károly, Bene Antal és mások jelenlétében. Elmondta, hogy szovjet katonák szállták meg az épületet, ami a legvilágosabb bizonyítéka a fegyveres elnyomásnak.

124 Budapesten november 23-án délután kiürültek az utcák, egy órát mindenki a forradalomra való emlékezésnek szentelt. A KMT felszólította a sztrájkolókat a munka felvételére. Ezen a napon néma tüntetéssel emlékeztek a munkások az Alföldi Kecskeméti Konzervgyárban arra, hogy egy hónappal korábban tört ki a forradalom. Rózsa Sándor verset olvasott fel, utána Pullay Béla beszélt a munkásokhoz: „Munkás társak! Emlékezzünk az egy hónappal ezelőtt történt véres eseményekre, gondoljunk arra, hogy hány anya féltő szeretettel nevelte gyermekét, kik most életüket áldozták a szabadságért. Ezeket zárjuk szívünkbe, és az emléküket örökké őrizzük meg.!"

125 Más üzemekben, BKMÖL XXXII. 12. 7/a. A munkástanács-elnökök kérdeznek - a szovjet katonai parancsnok válaszol. In: Petőfi Népe, 11. évf. 270. sz. (1956. november 16.) [1. p.] 13 000 munkás nevében elfogadták a budapestiek felhívását. Kecskeméten is megindult a termelő munka. In: Petőfi Népe, 1. évf. 16. sz. (1956. november 18.) [1. p.] BKMÖL XXV. 30/b. B. 1055/1957. ifj. Nagy Sándor pere. BKBM B. 1157/1957. Pullay Béla és társai pere. Vádirat.