1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY
volt kecskeméti ávós vezette a szovjeteket, és talán összetévesztették a kiegészítő parancsnokságot a megyei nemzetőrséggel, ezért támadtak ilyen brutálisan és kíméletlenül. Az SZTK mellett Korom István repülős hadnagyot lőtték le, mert nem állt meg a felszólításra. A Ceglédi út és a Bethlen körút felől körülbelül húsz tank érkezett a Rákóczi út torkolatához hajnali 5 órakor. Két tank a rendőrség felőli oldalra fordult be, egy pedig a túloldalon állt meg. Két-két lövést adtak le a rendőrség épületére. 1,5 Két lövés az épület Városi mozi felőli oldalán talált, ekkor halt meg szolgálati lakásukban Kovács Istvánné Tápai Margit. Férje, Kovács István rendőr szerint itt Németh Győző ávós őrnagy kalauzolta a szovjeteket orosz egyenruhába öltözve. A tankok széttaposták a rendőrség előtt álló kocsikat. A megyei börtön és a bíróság épületét két támadás érte, az egyik hajnalban, ekkor szabadultak ki az itt fogva tartott ávósok. A másik támadás délelőtt 10 óra körül volt, ekkor egy szolgálati lakás átkutatásakor a szovjetek lelőtték a tizenhárom éves Lukács Gábort. 116 Egyes adatok szerint a rendőrség és a bíróság épületéből tüzet nyitottak a szovjet csapatokra a nemzetőrök és a rendőrök. 117 Valószínűbb azonban, hogy a szovjetek egyszerűen a megfélemlítést tartották szem előtt, mikor mindent lehengerlő erővel törtek a városra. A hadtesthez folyamatosan jöttek a jelentések az alakulatoktól, hogy a szovjet csapatok a laktanyákat körülfogják, illetve parancsot kértek a további magatartásukra vonatkozóan. A csapatokat utasították, hogy ne álljanak ellen, és a szovjet csapatok utasításait mindenben hajtsák végre. A szovjetek nemcsak Kecskeméten, hanem máshol is megtámadták a magyar katonai alakulatokat. Izsákon szabályos gyalogsági rohamot indítottak páncélos támogatással a lőszerraktár őrsége ellen, Orgoványon pedig a légvédelmi tüzérosztály községben lévő örszobájába lőttek be tankkal. Mindkét helyen történt sebesülés is. A megyében sehol sem alakult ki harc a szovjetekkel szemben annak ellenére, hogy mind a magyar hadsereg egyes alakulatai, mind a nemzetőrségek tettek erre előkészületeket. A kalocsai páncélos ezred katonai tanácsa el akarta kerülni a szovjetek előtti fegyverletétellel járó szégyent, ezért úgy döntött, hogy Bárányi József és Niezner Béla két harckocsival és négy légvédelmi löveggel Bajára vonul, és csatlakozik az ottani páncélosokhoz. Előtte felfegyverezték a szovjetek elleni harcra jelentkező civileket. Baján a forradalmi katonai tanácsok a nemzetőrséggel közösen felhívást adtak közre november 4-én, amelyben a város megvédésére szólították fel a lakosságot. Felfegyverezték az üzemek munkástanácsait, a diákságot, és a mozgósítás nyomán jelentkező civileket. Miután a nemzeti bizottság megtiltotta a szovjetekkel szembeni ellenállást, a mintegy 500 arra vállalkozó fegyveres tankokkal és ágyúkkal megerősítve Szabó Béla és Nagy Béla vezetésével a Dunántúlra vonult, hogy csatlakozzék az ottani ellenállókhoz. Kiskunfélegyházán Szaba115 Kulcsszerepben a katonák. A kecskeméti 3. hadtest az 1956-os forradalom napjaiban. In: Kecskeméti Lapok, 86. évf. 46. sz. (1990. november 16.) 10. p.; Szovjet egyenruhába bújt kecskeméti ávós adta ki a tűzparancsot. Tankokkal a rendőrség ellen november 4-e hajnalán. In: Kecskeméti Lapok, 85. évf. 10. sz. (1989. november 3.) 8. p. 116 Kecskemét, november 4. In: Petőfi Népe, 46. évf. 256. sz. (1991. november 1.) 4. p. 117 1956 kézikönyve. 1. Kronológia. írta és összeáll.: Hegedűs B. András, Beck Tibor, Germuska Pál. Budapest. 1996. 206. p.
