1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
ÉLETRAJZOK
Bogdán Miklós, dr.: 1919. augusztus 18-án született Szegeden. Anyja neve: Greskovics Hajnalka. Iskolai végzettsége: egyetem. Önálló ügyvédként dolgozott Kerekegyházán. 1956. október 23-án részt vett és felszólalt a községben rendezett értelmiségi ankéton. Október 28-án tagja lett a helyi nemzeti bizottságnak. Október 31-én a községi kultúrházban nagygyűlést tartottak, ahol Bogdán Miklós is felszólalt. 1957. február 5-7. között rendőri őrizetben, 1957. július 24-től 1958. szeptember 24-ig előzetes letartóztatásban volt. A Kecskeméti Megyei Bíróság 1958. október 8-án 1 év 6 hónap börtönre, 1500 Ft vagyonelkobzásra és 2 év jogvesztésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1959. március 31 -én felmentette. Bognár Ferenc: 1929. január 21-én született Pápán. Édesanyja: Kanizsai Borbála. Hat gimnáziumi osztályt végzett, majd villanyszerelő-tanonc volt, esti tagozaton elvégezte a gimnázium 7. osztályát. 1956 nyarán került a Kecskeméti Építőgép Karbantartó Vállalathoz, ahol műhelylakatosként alkalmazták. 1956. október 23-án Budapestre akart menni, hogy bekapcsolódjék az eseményekbe, de a szovjetek visszafordították. Október 26-án jelen volt a kecskeméti tüntetéseken, fegyveres csoportot alakított, valószínűleg a harcokban is részt vett. Október 30-án üzeme munkástanácsának alelnökévé választották, és őt jelölték küldöttnek a városi forradalmi bizottság alakuló ülésére. Részt vett a testület megalakításának előkészületeiben, az ülés levezető elnöke, majd a bizottság alelnöke lett. Felszólalásában követelte a megyei vezetők eltávolítását. A lakás- és ellátási ügyek mellett rábízták a nemzetőrség felügyeletét, illetve az azzal való kapcsolattartást. Bognár Ferenc a város legfontosabb forradalmi vezetőinek egyike volt, hasonlóan a másik alelnökhöz, ifj. Nagy Sándorhoz. Közösen szervezték az ellátást, igyekeztek a város normális működését biztosítani. Október 31-én éjjel a rendőrség és a nemzetőrség képviselőivel együtt lefoglalták a párt megmaradt pénzét. A városi forradalmi bizottság nevében Bognár többször tárgyalt a szovjetekkel, ellátásukról és a városból történő kivonulásukról. November l-jén részt vett a rendőrség forradalmi bizottságának azon ülésén, melyen az ávósok letartóztatásáról döntöttek. Üzemében a végleges munkástanács elnöke lett. November 26-án részt vett és felszólalt a pedagógusok nagygyűlésén. Fontos szerepet vállalt a területi munkástanács szervezésében. Őt és B. Hajagos Károlyt delegálták a Nagy-Budapesti Központi Munkástanácshoz összekötőnek. Részt vett a sajtóbojkottban, illetve a december 11-12-i sztrájkok szervezésében. 1957. február 6-án tartóztatták le. A Szegedi Megyei Bíróság 1957. június 25-én gyorsított eljárásban 10 év börtönbüntetésre, teljes vagyonelkobzásra és 8 év jogvesztésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa 1957. szeptember 23-án elutasította a fellebbezését. 1964. augusztus 30-án szabadult. Visszatért Kecskemétre, egy ideig a Reszelőgyárban dolgozott. Több munkahelyéről is eltávolították a forradalomban való részvétele miatt.
