1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY
községben jött létre a forradalmi bizottság. Járásonként azonban jelentős eltéréseket is megfigyelhetünk. Míg a Bajai járás 16 községe közül 13-ban október 26-án (1) és 27-én (12) jött létre a községi forradalmi bizottság, addig a Kecskeméti járás községeiben (18) csak néhány nappal később, október 28. és 30. között született meg ezeknek a testületeknek a többsége (12): október 28-án 5, október 29-én 2, október 30-án pedig ismét 5. Ennek valószínűleg az lehetett az oka, hogy Kecskeméten és környékén a kommunista hatalom sokkal eredményesebben akadályozta a forradalmi események kibontakozását. A községi forradalmi bizottságokba nagyon sok korábbi helyi kisgazda vezető vagy párttag került be, és a kisgazdapárt volt az, amelyik a legtöbb helyen meg tudta alakítani községi szervezetét. A Bácsalmási és a Bajai járásban sok helyen az NPP (Petőfi Párt) is megalakult. Október 27. és november 3. között a megye mind a 8 járásában megalakult a járási forradalmi bizottság is. A megalakulás szempontjából ezeket is két csoportra oszthatjuk. Amelyek korábban jöttek létre, mint az adott járás községi forradalmi bizottságainak többsége, azok általában küldötteket indítottak a községekbe, és jelentős szerepet játszottak az ottani forradalmi bizottságok megalakításában. Ez történt például a Bácsalmási járásban. Érdekesség, hogy néhány nagyobb község, mint például Jánoshalma vagy Kunszentmiklós forradalmi bizottsága, szinte járási forradalmi bizottságként viselkedett, és jelentős befolyással bírt a környező községekben. Ezek a települések korábban többnyire járási központok voltak. Más járásokban inkább a községi forradalmi bizottságok jöttek létre először, és ezek küldöttei alakították meg november első napjaiban a járási szervezetet. A járási forradalmi bizottságok leginkább az adott terület konszolidációját igyekeztek elősegíteni, helyenként kifogást emeltek egyes községi vezetők ellen, ugyanakkor nyomást gyakoroltak a megyei nemzeti bizottságra annak érdekében, hogy képviselőik bekerülhessenek a testületbe. Ennek eredményeként a megyei forradalmi bizottság november 5-ére gyűlést hirdetett, amelynek az lett volna a célja, hogy a járások és a városok képviselőivel kiegészítsék a megyei testületet. NOVEMBER 2-NOVEMBER 4. November 2-án a megyei pártbizottságon Putics József bejelentette az MDP feloszlását. Daczó József és a pártbizottság vezetőségének többi tagja illegalitásba készült. Molnár Frigyest, Erdős Józsefet és Petőfi Sándort bízták meg a párt ügyeinek továbbvitelével, és őket delegálták az alakuló megyei forradalmi bizottság intéző bizottságába. Daczó József távozása után egyébként néhány napig Petőfi Sándor volt a párt első számú helyi vezetője. Délután megalakult az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Ideiglenes Intéző Bizottsága is, Kádár János előző napi beszédének hatására. 104 A városi pártbizottság Nagykőrösi utcai épületében körülbelül 70-80 kommunista vett részt az Az 1956-os forradalom napjai Bács-Kiskun megye székhelyén. In: Sortűz Tiszakécskén 1956-ban. Tiszakécske. 1995. 21-30. p.
