1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)

DOKUMENTUMOK

tosítana. Javasolja a vb, hogy a szappanfőző szer igénylési kérelmét az illetékes felettes szervéhez, avagy ilyen irányú indítványt terjesszen fel. A vb a szövetkezet dolgozóit kivétel nélkül dicséretben részesíti a forradalmi időben végzett eddigi jó munkájukért. Lakitelek, 1956. december 5. Vb-elnök (Lőrincz Istvánné) BKMÖL XXV. 30/b. B. 1858/1957. Scherter Béla és társai pere. - Kétoldalas, géppel írt, saját kezű aláírással hitelesített eredeti. 213. A Kecskeméti Gépgyár Munkástanácsa által felvázolt általános helyzetkép Kecskemét, 1956. december 6. Altalános helyzetkép Az október 23-i Szabadságharc hullámai Kecskemétre október 26-án, pénteken a déli órákban jutottak el. Az első Ideiglenes Forradalmi Bizottság október 27-én, szombaton alakult meg, mely bizottság 29-én, hétfőn egészült ki 71 főre. Október 30-án választotta meg a Forradalmi Bizottság - 4 tagú bizottságát: Szabó Lajos főmérnök Wlacsil Tibor öntödei szakmunkás Szendrői József műszaki tisztviselő Némedi Lajos zománcozói szakmunkás A Forradalmi Bizottság, működésének első pillanatától kezdve, a legszigorúbban elhatárolta magát minden fajta kapitalista restaurációtól. Álláspontja: megvédeni szocialista vívmányainkat, a gyárakat és a földeket. Csupán az elmúlt 12 év helytelen politikájából származó hibák ellen veszi fel leghatározottabban a küzdelmet. A Forradalmi Bizottságnak, mely később automatikusan munkástanáccsá változott át, működését általánosságban a higgadt, mérsékelt és a törvényességhez való következetes ragaszkodás jellemezte. Egyéni túlkapásokat a legszigorúbban elítélt és megakadályozott. Munkástanács: Az ideiglenes munkástanács 1956. október 30- és november 28-a közötti négy héten keresztül, kisebb személyi változásoktól eltekintve, változatlan maradt.