1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY
tragikus helyzetből kell lényegében újrakezdenünk." A megyei nemzeti bizottság végül határozott a tanácsoknak és végrehajtó bizottságaiknak a nemzeti bizottságok alá rendeléséről, a tagosítások érvénytelenítéséről, a földek eredeti tulajdonosainak való visszaadásáról, sürgette az állampolgári jogok maradéktalan érvényesítését, a szabad országgyűlési- és tanácsválasztások előkészítését, a szólás-, sajtó-, és vallásszabadságot, a bírói függetlenséget. Támogatta a szovjet csapatok kivonását a fővárosból és az ország területéről. Daczó József még ezen az éjszakán beszámolt a szovjeteknek az ülésen történtekről. 61 Az ideiglenes megyei nemzeti bizottság összetétele híven tükrözte a hatalom szándékát. 17 tagjából 13 a párt és a megyei tanács, illetve valamelyik szatellit-szervezetének a vezetői közé tartozott. Két egyéni gazdálkodó került be a szervezetbe, de ők is Dallos Ferenc híveinek számítottak, ugyanis az ö javaslatára lettek tagjai a testületnek. A munkásokat vagy a megye legnépesebb társadalmi rétegét, a parasztságot, valójában senki sem képviselte. A testület vezetőségében, az intézőbizottságban pedig ott volt a megyei tanács, a HNF, a TTIT és a DISZ vezetői mellett, immár a megyei nemzetőrség parancsnokaként, a kecskeméti felkelés leverésének egyik irányítója, Szentkirályi Frigyes is. A nap legfontosabb eseménye Kecskeméten azonban a forradalmi katonai tanácsok, illetve az Alföldi Kecskeméti Konzervgyár munkástanácsának a létrejötte volt. Az utóbbi testület vitte a továbbiakban a vezető szerepet a munkástanácsok között. Irányítóinak, Pullay Bélának, Homoki Lászlónak, B. Hajagos Károlynak, Rózsa Sándornak, valamint dr. Rákossy Árpádnak és persze másoknak is nagy szerepe volt a későbbi eseményekben. A forradalmi katonai tanácsok megalakulásával kicsúszott a megyei vezetés kezéből a hatalmát biztosító óriási katonai erő feletti rendelkezés. Bár Gyurkó Lajos és Sucin József a hadtest politikai osztályának beosztottjait még kiküldte a csapatokhoz, hogy akadályozzák meg a katonai tanácsok megalakulását, ez azonban nem sikerült. Délután megérkezett a hadtesthez az új honvédelmi miniszter, Janza Károly parancsa, amely a forradalmi katonai tanácsok megalakítására szólította fel a hadtestet. 17 órakor több tiszt is követelte a katonai tanács megalakítását. Gyurkó Lajos ezután kénytelen volt elrendelni a gyűlés összehívását, de ő nem vett részt az eseményen. Miután megválasztották a testületet, a forradalmi katonai tanács tagjai továbbra is a teremben maradtak, és 22 óra körül megválasztották az elnökséget: Gyulai Mihály ezredes lett az elnök, Papp Balázs alezredes és Bartos András őrnagy a két elnökhelyettes. A katonai tanács Gyurkó Lajost és Sucin Józsefet megfigyelés alá helyezte, majd röplapot készített, amelyben bejelentette, hogy a forradalom mellé állt. A katonai tanács lefegyverezte az elhárító tiszteket, és a lakásukra küldte őket. A repülőtéren a vadászrepülő-hadosztály forradalmi katonai tanácsa is FB B. 836/1958. dr. Magócsi Géza pere. A periratok között van egy tiltakozás, amelyben Magócsi az ellen emel szót, hogy a periratokhoz csatolt jegyzőkönyvek olyan kijelentéseket tartalmaznak, amelyeket ő sohasem mondott. A bizonyító anyaghoz csatolták a forradalmi bizottság üléseinek gyorsírási jegyzőkönyveit tartalmazó spirálfüzetet A tárgyalásra ebből készítettek kivonatokat. Mindezekért az írógépbe áttett jegyzökönyvrészletek nem tekinthetők teljesen hitelesnek. Uo. Petőfi Sándor 1957. június 10-i tanúvallomása.
