1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)

DOKUMENTUMOK

nek, pártfogolni és nem mertek kiállni a dolgozók mellett, nem emelték fel szavukat a munkásság követeléseinek végrehajtása érdekében. Valószínű nem tudják az itt levő szovjet katonák és maga a szovjet nép sem, hogy milyen keveset kerestek a dolgozók, akik csekély keresetükből nagy családot eltartani nem tudtak. Igen nagy beruházások történtek akkor, amikor a magyar dolgozóknak nem volt rendes lakásuk, szociális és kulturális igényeiket nem tudták kielégíteni. Nem tudták azt, hogy nem volt törvényesség Magyarországon és egyes személyek bosszúból és emberi hiúságból ítéltek el büntetlenül embereket. Előadja továbbiakban, hogy két hónappal ezelőtt a rádión és újságokon keresztül nyilatkozott az államfőügyész a törvényesség be nem tartásáról, aki a maga részéről sem tartotta azokat be. Ebben az országban a nép több mint 90%-a nem akarta és nem akarja visszaállítani a kapitalista rendet, hanem olyan gazdasági rendet akarnak felállítani, amely a szocialista, demokratikus rendet biztosítja. Védjen mindenkit a törvény, hogy minden magyar biztonságban érezhesse magát. Fel tudja nevelni gyermekeit stb. előadja továbbiakban azt, hogy Kádár János kénytelen azokkal együtt dolgozni a kormányban, akik a Gerö-Rákosi-klikkhez tartoztak. Olyan vezetőket akar a nép, akikkel szemben bizalmuk van, akik magyar érzéssel tudnak vezetni és akik eddig nem hazudtak, akik nem tették tönkre az országos és nem zártak börtönbe ártatlan embereket. Kihangsúlyozza azt, hogy olyan gazdasági állapotok voltak az elmúlt 12 év alatt Magyarországon, amelyben a munkások érdekeit nem képviselték és nem szolgálták. Olyan vezetőkre van szükség, akik nem hazudnak, a néppel együtt tudnak dolgozni, meghallgatják és enyhíteni tudják fájdalmait. Ez a céljuk, amit el akarnak érni, és el is fogják érni. A következő felszólaló szükségesnek tartja megemlíteni, hogy az egyetemi ifjúság indította el azt a harcot, amely még jelenleg is folyik, az az ifjúság, amely a munkás és paraszt, kommunisták és pártonkívüliek sorából került ki. Az az ifjúság, akiket a párt szellemében neveltek és akik felismerték a hibákat, mozdultak meg és életüket áldozták, hogy igazságos és mindenki által óhajtott szocializmust építsenek. Hunya Árpád: felszólalásában a szovjet parancsnokhoz beszél. Megjegyzi azt, hogy nem szólhat kizárólag bajai problémához, mert nem csak Baja városról, hanem az egész országról van szó. Ha csak bajai problémáról kellene beszélni, akkor nem lenne az országban szovjet katona. A szovjet népet és az itt levő szovjet katonaságot fel kell világosítani arról, hogy Magyarországon jelenleg mi folyik. Nem igaz az, hogy fasiszta ellenforradalom van. Tudja meg a szovjet hadsereg, hogy október 22-én Gerő Ernő Titóval tárgyalt és 23-án tartott rádióbeszédéből azt várta a magyar nép, hogy beszámol a tárgyalás eredményéről. Gerő azonban nem azt tette, hanem azt, hogy a magyarságot megfenyegette, kiállott Rákosi politikája mellett. Tudja meg az egész ország és a szovjet nép is, hogy ez bűnös politika volt. Magyarországon az elmúlt 12 év alatt elnyomás, önkényeskedés volt a törvényességet nem tartották be, és ezért emberek milliói féltek attól, hogy rossz szóért börtönbe kerülnek. A magyar munkásság a szocialista demokrácia elvei alapján akar élni és nem kívánják a szocializmus eszméit, de a kapitalista rendszert sem. Azt kí-