1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
DOKUMENTUMOK
„Nagy Sándor: Vannak problémák, melyeket menetközben felvetettek felém, többek jöttek hozzánk ilyennel, hogy a honvédtiszteket a lakásukból a tulajdonos ki akarta szórni. A sajtóban közzé kell tenni, hogy ilyen ne történjen. A sajtóban helyes volna közzé tenni, hogy lakást önkéntesen elfoglalni nem lehet, csak a Nemzeti Bizottság kiutalása után történhet benne változás. Aki kiutalás alapján jogosan van a lakásban, azt kitenni nem lehet. A lakás problémák megfognak oldódni. BKMÖL XXV. 30/b. B. 1055/1957. ifj. Nagy Sándor pere. A BM Bács-Kiskun Megyei Rendőrfőkapitányság Politikai Nyomozó Osztálya Vizsgálati Alosztálya által készített kivonat a Kecskemét Város Forradalmi Bizottsága Intézőbizottságának 1956. november 2-i ülésén felvett jegyzőkönyvből. - Fél oldal terjedelmű, géppel írt, Balogh Istvánné rendőr írnok, első osztályú segédtiszt által hitelesített másolat. 132. Homoki Józsefnek, a Kecskeméti Lapok felelős szerkesztőjének írása a lap újraindítása alkalmából Kecskemét, 1956. november 2. Isten nevében útjára indítjuk a mai napon újra a Kecskeméti Lapokat. A Mindenható neve úgy ragyog ennek az igénytelen, alázatos pár sornak homlokán, mint a télbe dermedt havasi szikla ormán az első tavaszi napsugár, mint a beethoveni szimfónia csúcsán a trillázó öröm, mint a Megváltás dicsfénye a porig gyalázott gyehenna, a százszor, ezerszer, százezerszer átszenvedett pokol minden szenvedése felett. Első szavunk a hálaadásáé [sic!] a Magyarok Istene felé, Aki meghallgatta rimánkodásunkat, mikor azt rebegtük esdekelve, eget ostromló könyörgéssel: „Nyújts feléje védő kart, ha küzd ellenséggel..." Isten után Isten legcsodálatosabb teremtménye, az örökre halhatatlan magyar ifjúság tündöklő neve az, amely előtt meg kell hajtani fejünket. Az a magyar ifjúság, amelynek szíve kopott honvédzubbony alatt, csapzott hajú egyhetesszakállas [sic!] munkások elnyűtt ruhája alatt, aranyos, kamaszos szöszkefürtü sihederfíúk gyermekes mackóruhája alatt, ártatlan gyermeklánykákjátékos ábrákkal díszített iskolásköténye alatt, drága édesanyánk szerető lelkét idéző anyák, asszonyok egyszerű munkaruhája alatt ezekben a világtörténelmi napokban dobogott és egyszerűen szemébe nevetett a halálnak, több mint aminek kifejezésére szó van a magyar, vagy a világ bármelyik nyelve szótárában. A világ egyik legkisebb népe egyik napról a másikra a világ legnagyobb népévé lépett elő, örök becsületet szerezve újra a magyar névnek. Mi, akik az ő vérük hullása árán szabad, független magyar nemzet-