1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY
védelmi ezrednek vagy Kecskeméten a 62. vadászrepülő ezrednek. Mindez arra enged következtetni, hogy széles körű jogosítványokat kaphatott korábban. Ahogyan előző nap Baján, október 26-án Kecskeméten szintén a gyárakban kezdődtek a tüntetések, majd a városban folytatódtak. A megyei pártbizottság épületéről a megyei pártvezetőség engedélyével és közreműködésével, de Benkő Pál, a Vendéglátóipari Vállalat dolgozójának a vezetésével verték le a vörös csillagot. A tüntetők ezután megkergették Vági Lajos ezredest, a helyőrségi kommendánst. Eközben dördült el az első sortűz a városban, amelyet az ÁVH épületénél újabb követett, ezeknek szerencsére még nem volt áldozata. Az ÁVH-ról Hohn Jenő távolította el a csillagot. A tüntetők megrongálták a szovjet emlékművet, kiszabadították a börtönből a rabokat, utána pedig a rendőrség elé vonultak. Itt egy küldöttség tárgyalt Ott Józseffel, a megyei rendőrkapitányság politikai osztályvezetőjével. Az öttagú küldöttségnek tagja volt Bátki Ferenc, Soós Imre és Érsek Sándor is. Megegyeztek, hogy a rendőrség nem használ fegyvert a tüntetők ellen, sőt 20 katonaviselt férfit felfegyvereznek, akik a rendőrökkel közösen látják el a rendfenntartást. Ez a nemzetőrség első megalakítási kísérletének tekinthető. A tüntetők a kommendánsi hivatal és a katonai bíróság elfoglalása után ismét a főtérre vonultak. A megyei pártbizottságon eközben tanácskozott az úgynevezett védelmi bizottság, amely a megyei párt- és tanácsi vezetőkből és a katonai parancsnokokból állt. Hosszú vita után a katonai megoldást erőszakolok kerekedtek felül. Daczó József, az MDP megyei első titkára politikai megoldást szeretett volna találni a válság megoldására, ezért javasolta, hogy alakítsák meg a megyei forradalmi bizottságot, de háttérbe szorították, és Dallos Ferenc, a megyei tanács vb-elnöke felszólította Gyurkó Lajost, a 3. hadtest parancsnokát, hogy számolja fel a tüntetést. Gyurkó Lajos először helyettesére, Gyulai Mihály ezredesre bízta a feladatot, aki azonban nem hajtotta végre a parancsot. Ezután Szentkirályi Frigyes alezredes irányításával felvonult a katonaság, és több sortűzzel feloszlatta a tüntetést. A tüntetők által megszerzett fegyverek azonban bizonyos ellenállást tettek lehetővé. Fegyveres csoportok alakultak, és a Czollner tér, az Erzsébetváros (cigányváros), a Budai kapu, a Talfái köz, a Rigó utca, a Don-kanyarnak nevezett rész és a vasútállomás közelében harcok robbantak ki. Kevés információ áll rendelkezésre a fegyveres felkelőkről, mintegy 50-60 fő vehetett részt ténylegesen a harcokban, vezetőik közé tartozott Szabó János, Belényesi Mihály, Nagy Lajos és nyilván mások is. Baján kezdetben fordítva zajlottak az események. Október 26-án ismét tüntetés volt a városban, amelynek során sikerült csatlakozásra bírni a vaskúti laktanyában állomásozó 25. lövészezred egy részét is. Emiatt az ezred parancsnokát és egyben a helyőrségparancsnokot, Dombi István századost leváltotta a felettese, Bakonyi Sándor ezredes, a kiskunfélegyházi hadosztály parancsnoka. Helyette Ferenczi Ferenc alezredes, a bajai 43. harckocsiezred parancsnoka lett a városparancsnok. A munkástanácsok és a vállalatok küldöttei a tanácsházán leváltották Osztermann Bélát, a városi tanács vb-elnökét, és a helyére megválasztották dr. Vágvölgyi Ferenc orvost, aki részben a város
