1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)

1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY

lepcsényi Imre, Buda Gábor. Szilágyi József előadásában elmondta, hogy a sztálinista elemeket el kell távolítani a közéletből. Az értelmiségi viták fontosak, de a változáshoz szükség van a tömegek nyomására is, ehhez meg kell nyerni az ország munkásságát és parasztságát. A rákosizmus elleni harc eredményeként meg kell újhodnia a párt és a kormány vezetésének. Ezeket az eseményeket a lengyel változásokhoz hasonlóan képzelte el. Hangoztatta, hogy nem kell félni a tömegektől, az esetleges tüntetésektől. Mondandóját Lenin-idézetekkel tette érthetőbbé. Dallosék nagyjából egyetértően hallgatták Szilágyi előadását. OKTÓBER 23-25. A hadsereg már a forradalom kitörése előtti napokban előkészületeket tett a hatalom védelmében. Október 21-én Bata István honvédelmi miniszter elfogadta a „Javaslat a szükséges intézkedésekre" című előterjesztést. Tájékoztatták a magasabb egységek parancsnokait, hogy a helyőrségeket csak a Honvédelmi Minisztérium (HM) vagy a vezérkar engedélyével hagyhatják el. Sor került Szeged, Pécs, Miskolc karhatalmi biztosítására, ennek egyik felelőse Gyurkó Lajos, a 3. hadtest parancsnoka, a későbbi kecskeméti események egyik főszereplője volt. A helyőrségi parancsnokok azt az utasítást kapták, hogy tartsák a kapcsolatot a helyi párt-, tanács- és belügyi szervekkel. Elrendelték a fegyverraktárak fokozott ellenőrzését, a pilóták készültségét. Október 22-én a 3. és 6. hadtest parancsnokait eligazításra rendelték be a Honvédelmi Minisztériumba, reggel 9 órára. Nem tudjuk, hogy milyen utasításokat kaptak. Október 23-án este a Honvédelmi Minisztériumból az alábbi utasítás érkezett a 3. hadtest alárendelt csapataihoz: „...azokat, akik az elmúlt időszakban megbízhatatlannak bizonyultak, zárják be."

34 A letartóztatottakat a megye minden részéből Kecskemétre szállították a homokbányai laktanyába, és átadták őket az ügyészségnek. A forradalom első két-három napja Bács-Kiskun megyében is a kivárás, a tájékozódás időszaka volt annak ellenére, hogy a megyében elsőként Mélykúton már ezen a napon tüntetés volt az igazságtalan tagosítások ellen. A megyei vezetés talán reménykedett is, hogy nem kerül sor a fővárosihoz hasonló eseményekre. Ugyanakkor intenzíven készült az esetleges megmozdulások megakadályozására. Harckészültségbe helyezték a katonai egységeket, letartóztatásokba kezdtek, elrettentő és erőfitogtató intézkedéseket tettek. A katonai vezetők, Gyurkó Lajos, Sucin József, Szabó Sándor és Vági Lajos az első pillanattól a fegyveres megoldás hívei voltak. Sortüzekkel, terrorral és a katonai diktatúra bevezetésével akarták megőrizni pozícióikat. Dallos Ferenc, felmérve a nyilvánvalóan nekik kedvező erőviszonyokat, hozzájuk csatlako33 A felsoroltak mindannyian terhelő vallomást tettek később a Szilágyi elleni eljárás során. 1958. jan. 22-i kihallgatási jegyzőkönyvében így jellemezte a vallomásokat: „...igen sok torzítást és rosszindulatot tartalmazó fecsegés." 34 Gergely Ferenc: Baja, 1956. Baja. 1997. 21. p.