1956 Bács-Kiskun megyében - Forrásközlemények 10. (Kecskemét, 2006)
1956 BÁCS-KISKUN MEGYÉBEN - BEVEZETŐ TANULMÁNY
határozott, rögzített árat jelentett. A begyűjtési hivatalnak joga volt ellenőrizni a piacok és a városba vezető főbb útvonalak forgalmát. 18 Altalános volt az energia- és tüzelőhiány. A gépek gyakran álltak üzemanyaghiány miatt, ezért 1956. szeptember 30-tól három hétig korlátozásokat is bevezettek a vonat- és autóbusz-közlekedésben, mert az őszi munkák elvégzéséhez kellett az üzemanyag. A rendszer alapvető antidemokratikus jellegével párhuzamosan bizonyos enyhülés is megfigyelhető. Természetesen folytak a törvénytelenségek, de például megkezdődtek a kuláklisták felülvizsgálatai is. Kecskeméten 8 bizottság végezte a listák felülvizsgálatát, amely két ütemben zajlott le. 19 Az apparátus azonban hátráltatta a kuláklisták felülvizsgálatát, és hiába töröltek sokakat a listákról, a begyűjtési hivatal továbbra is kulákként bánt velük. A forradalmat közvetlenül megelőző időszakban Budapesten jelentősen megélénkült a szellemi élet, felerősödtek a társadalomtudományi, politikai viták. Ilyen mértékű szellemi pezsgésről a vidék esetében nem beszélhetünk, ám a helyi értelmiség is kísérletet tett arra, hogy a nyíltabb párbeszéd számára fórumokat teremtsen. Például Baján megalakult a helyi Petőfi Kör, a fővárosi Petőfi Kör pedig a Bajai, a Kalocsai és a Kiskunfélegyházi járásban sokszorosított anyagokban próbálta ismertté tenni nézeteit. A budapesti pártellenzék és a diákmozgalmak őszi tevékenysége valószínűleg csekély hatással volt a vidéki eseményekre. A pártellenzék vidéken gyenge volt, de a változások megindításában érdekelt értelmiség igyekezett annak kibontakozását elősegíteni. Ekkoriban számos vitaestet, találkozót szerveztek, s bár a Petőfi Körhöz hasonló szervezet csak néhány helyen alakult ki, ezeken a gyűléseken - ha óvatosan is - a változásokat sürgető, gondolkodó emberek hangot adtak elégedetlenségüknek. A forradalmat megelőző egy-két hónapban Losonczy Géza, Donath Ferenc, Szilágyi József, Háy Gyula, Márkus István sorra utazott a vidéki városokba vitaesteket tartani. Ilyen vitaesteket a párt értelmiségi határozata alapján a megyében is tartottak. Kecskeméten október 2-án, kedden 17 órakor a Hazafias Népfront (HNF) és az Megyei Szakszervezeti Tanács rendezésében irodalmi ankét volt a Társadalmi és Természettudományi Ismeretterjesztő Társaság (TTIT) klubjában, a „Hirös Hét" keretében. Körülbelül 100-120 érdeklődő gyűlt össze. Meghívták Csoóri Sándort és Sánta Ferencet, Pándi Pál viszont lemondta a részvételt. 20 Csoóri Sándor néhány versét mondta el, Sánta Ferenc pedig novellái közül válogatott. Sánta Ferenc beszámolt arról, hogyan zajlott le a Petőfi Körben a Déri-féle vita. Ezután politikai vita bontakozott ki a szocialista realizmus lényegéről. Csoóri Sándor, Sánta Ferenc és dr. Orosz László, a neves kecskeméti tanár és irodalmár lényegében megkérdőjelezte az irányzat létjogosultságát. A vita során szó volt Bibó István nézeteinek pozitív megítéléséről és a kötelező orosztanítás eltörléséről is. 21 Az irodalmi est végeztéBKMÖL XXIII. 55 l/a. Kecskemét Város Tanácsának iratai. Tanácsülési jegyzőkönyvek (a továbbiakban: XXIII. 55 l/a.). 1956. október 10-i jegyzőkönyv. Uo. 1956. október 2-i jegyzőkönyv. BKMÖL XXV. 307b. A Bács-Kiskun Megyei Bíróság (Kecskeméti Törvényszék 1950-ig) iratai. Peres iratok (a továbbiakban: XXV. 30/b.). B. 1490/1957. dr. Orosz László pere. írók, újságírók, művészek találkozója. In: Népújság, 11. évf. 234. sz. (1956. október 4.) [5. p.]
