Kemény János: Duna–Tisza közi mezővárosi végrendeletek 1738–1847 - Forrásközlemények 9. (Kecskemét, 2005)
Bajai végrendeletek 1763-1847
És ez az én végső s megmásolhatatlan akaratom s rendelésem, melyet az alább megírt s különösen ezen végrendelésem ünnepélyesítésére megkért bizonyság urak előtt saját kezem aláírásával és szokott pecsétemmel megerősítettem, kérem, hogy annak pontjai mindenekben megtartassanak. Kelt Baján, egyezernyolcszáznegyvenhatodik esztendőben, Julius holnap huszonötödik napján (P. H.) Horváth József m. k. Mi, alólírt együtt lévő, és avégre megkeresett bizonyságok valljuk és megesmérjük, hogy Horváth József Ügyvéd Úr mai alólírt napon, helyen és esztendőben, ép elmével, és egészséges testtel előttünk azt nyilatkoztatta, hogy ezen feljebbi lapokon és sorokban foglaltassék az ő végső intézete, sőt előttünk aláírván, kért bennünket, hogy azt a törvények értelmében aláírnók, és ünnepélyesítenők. Kelt Baján, egyezernyolcszáznegyvenhatodik évi Julius hó huszonötödik napján. (P. H.) Koller Ferenc m. p. Tett(es) Bács vármegye táblabírája, mint megkért tanú (P. H.) Borsodi Latinovics Ferenc m. p. Tettes Bács vmegye táblabírája, mint megkért tanú (P. H.) Vargay István m. p. Bács megyei alügyvéd, mint (meg)kért tanú (P. H.) Allaga Imre m. k. megyei esküdt, mint megkért tanú (P. H.) Gyurikovits János tanácsnok és Ns Krassó megyei táblabíró, mint megkért bizonyság Egykorú, kézzel irt, 3 oldalra terjedő, eredeti irat. Magyar nyelvű. Felzeten: (P. H.) (P. H.) (P. H.) (P. H.) (P. H.) (P. H.) Horváth József ügyvéd úr végrendelete. 1846 ik évi Julius 25 én Bemutattatott Baján, Sept. 12 én 1852. Latinovits Zsigmond esküdt járásbíró BKMÖLIV. 1002. r. Baja Város Tanácsának iratai; Végrendeletek sz. n./1846. ( 1. doboz) 32. Baja, 1847. július 1. Drégeli Mihály végrendelete A teljes Szentháromság nevében! Tudván azt, hogy a halál elkerülhetetlen, órája azonban bizonytalan lévén, kívántam e jelen betegségemben ép ésszel, s elmével bírván, következő végső rendelésemet tenni: 1. A Mindenható Isten irgalmi kegyeibe ajánlom lelkemet, földnek hagyván testemet, óhajtom, hogy ez, holtom után, sorsomhoz illően eltakaríttasson.
