Kemény János: Duna–Tisza közi mezővárosi végrendeletek 1738–1847 - Forrásközlemények 9. (Kecskemét, 2005)

Szabadszállási végrendeletek 1787-1847

d/ a 4. pont alatti, s kötelezvényeken álló 40 000 ftból Varga Gergely fi­amé légyen 16 000 ft, Rozgonyi onokáimé 12 000 ft, Péter Eszter szeretett onokámé, ki kiskorúságától fogva erántam mutatott hű ragaszkodását eléggé tanúsította, legyen 8000 ft, Péter László onokám gyermekei 4000 ft, összesen 40 000 ft. e/ Az 5. és 6. pontok alatt jegyzett hozomány, s még 755 ezüst- és 1400 vc. ftokat teszen, Varga Mátyás, Varga Gergely fiaim, s Varga Lídia, és Varga Mária leányimtól született onokáim között négy egyenlő részre osztas­son, azon megjegyzéssel, hogy valamint Péter László onokám gyermeki ré­szekre hagyott összeg, úgy ez utóbbi ösiségbeli járandóság, közönséges gyámatyai kezelés alá vétetvén, a gyermekeknek hagyott tőke kamata min­dég, míg a gyermekek tökéletes kort nem érnek, tőkének alakíttasson, az ősi­ség negyedrésznek fele pedig kamata Péter Lászlónak évenként kézbesít­tessen, mert ennek is fele Péter Eszter onokámat illetendi. Mindezeknek utána, az ősi fekvő javakat nem érintve, hanem a törvény rendeletére hagyva, feljegyeztetni kívánom, hogy minden gyermekeim, mindazon javakat, melyekbe vagy boldogult férjem, vagy pedig általam ré­szeltettek, szabadon bírják és használják, szemrehányás nélkül, mert ezen adományok mind csak szüléi szívesség zálogai, mint szintén Varga Mátyás fiam taníttatására lett tetemes költség is. Nem követelhető több rokonim az előbb adottakat semmit is, mert a szüleiknek szabadságokban áll, a szerzett javakból azt adni gyermekeiknek mit szükségesekhez képest jónak látnak, Mátyás fiunknak sok pénzen vásárlottunk tudományt, a többi testvéreknek ezt azzal pótoltuk, mi rendeltetésekre megkívántatott, hogy most semmit sem hagytam szerzeményünkből nékie, tulajdonítsa a maga, nem gyermekhez illő, goromba bánásának. Meghagyom végezetre azt is, hogy néhai ifjabb Varga Pál fiam özvegye ellen is, utódaim közül senki keresetet támasztani ne bátor­kodjon javakért, melyekbe örökösödött, mert ő azokat úgy is, mint hív fele­ség, úgy is, mint említett férjétől származott, de már elholt gyermekei gondos és hü keblű édesanyjok méltán megérdemli, kinek gyermekei nevelésében kitüntetett szorgalma méltó dicséretet érdemel. A Mészáros-féle szerzett házunk csekély telkével, mivel Varga Gergely fiam házi telkéhez vág, örökös jussal egyedül Varga Gergely fiamé lészen. Halomásommal azonban mindenféle házieszközök, kamara és pincegaz­daság eladatván, azok lészen Varga Gergely fiamé, Rozgonyi onokáimé és Péter Eszter onokámé, ezekből sem részeltetvén, sem Varga Mátyás fiam, sem Péter László onokám, sem ennek gyermekei. De még azt is meghagyom, hogy lakóházamban, szerzemény szőlőmben Varga Mátyás fiam még pénzért sem örökösödhessen. Mely végrendeletem előttem ismételve felolvastatván, hogy az ízről ízre tulajdon kívánatom és akaratom lészen, tulajdon kezem aláírásával bizonyí­tom, s szokott pecsétemmel megerősítem. Szabadszállásán, Februarius 16 k napj. 1846. Garzó Erzsébet m. k. (P. H.)

Next

/
Thumbnails
Contents