Kemény János: Duna–Tisza közi mezővárosi végrendeletek 1738–1847 - Forrásközlemények 9. (Kecskemét, 2005)

Bajai végrendeletek 1763-1847

Egykorú, kézzel írt, 2 oldalra terjedő, eredeti irat. Magyar nyelvű. Felzeten: Dispositio testamentalis providi Antonii Cseszlár 1765. Test. Antonii Cseszlár

66 N° 11. BKMÖL IV. 1002. r. Baja Város Tanácsának iratai; Végrendeletek N" 11. (7078. ksz.) 3. Baja, 1776. október 19. Thomo Rudits végrendelete A Szent és Oszthatatlan Szentháromság, az Atyaisten, Fiú és Szentlélek, a szeplőtelen Szűz Mária és Szent Fia nevében. Én, Thomo Rudits szűcsmester, bajai lakos, mint idős és beteg ember, meggondolván az élet véges voltát, várom a halálom óráját, de még ép elmével, magamért és utódaimért saját akaratomból teszem ezt a végrendeletet, úgymint: Először: Jézus drága vérével megváltott lelkemet a Teremtőmnek, az Atyaistennek visszaadom, hogy fogadja kegyeibe és mentse meg. Másodszor: Testemet az anyaföldnek adom, ahonnan származik, hogy benne nyugodjon, és az utolsó ítéletkor majd az Égi Királyságba jusson. Harmadszor: Lelkem üdvéért öt rendes misét szolgáltassanak a Szent Ferenc Rend templomában, a szokásos harangozással. Negyedszer: A Felséges Királynő rendelete szerint, és a magam akaratából rendelem, hogy Ivan fiam 1 dukátot adjon az ispotályra, amivel a városi tanács a többi jótevő adományával együtt rendelkezzen. Ötödször: Mártámat, Jaszlity Pavle feleségét, a jövendő gazdasszonyt a férjhez menetelekor tehetségem szerint kiházasítottam. Vettem házat, aminek felét kifizettem. A pajtából, amit részükre építettünk, nekik ajándékozom a részemet azzal a kikötéssel, hogy ha ők mindketten meghalnának, akkor az a fiamra és az ő utódaira szálljon vissza törvény és jog szerint, vagyis támaszomra, Ivan fiamra. Hatodszor: Manda mostohalányom semmit nem követelhet sem rajtam, sem a gyermekeimen, mert eleget adtam neki. A bátyjának is a magaméból adtam, amikor katonának állt. Ezért tőlem semmire nem tarthatnak igényt, örökösömet, Ivánt, semmilyen módon nem háborgathatják. Hetedszer: Amikor a fiam megjött a vándorlásból, én már voltam olyan tehetős, mint a mesterek és a közepes vagyonú gazdák, de pénzem igazából nem volt azon kívül, amit kisebb szükségletekre félretettem. És ez az én végakaratom. Azt akarom, hogy amit ép ésszel rendeltem, senki ne változtassa meg. Lelkemet Istennek ajánlom, Jézus és Mária, József. Kelt Baján, 1776. október 19-én + Thomo Rudits 66 Cseszlár Antal végrendelkező utolsó rendelkezése. Cseszlár Antal végrendelete 1765. 24